Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 7. kötet (62-71. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 7. (Budapest, 1892)
Krajcsik Soma: A gyermekvédelem Oroszországban [63., 1891]
8 módosult, hogy az árvák részére külön nevelő intézetek állíttattak fel. Az iskolai oktatás is napról-napra nagyobb eredményt mutatott fel. Vannak még oly szervezettel biró menedékházak is, a melyekben csakis a nappali időt töltik a gyermekek; reggel bejönnek, este távoznak, és délben élelemmel láttatnak el. A nappali idő tanítás, játék és kézimunka közt oszlik meg. Hét éves életkorig a játékra és szemléleti oktatásra fektetnek súlyt, e koron túl pedig már rendes iskolai oktatásban részesülnek, sőt idősebbek már mesterségre is oktattaknak. Az első moszkvai gyermekvédő egyesület, melyet 1839 óta a kormány is segélyez, jelenleg 20 intézetet tart fenn. 1885-ben 1500 gyermek ellátásáról gondoskodott, évi kiadása 71,000 rubel. 44 évi időtartam alatt 42,000 gyermeket mentett meg az elzülléstöl s kiadott csaknem 2 millió rubelt; e mellett alapva- gyona 400,000 rubelre tehető. Ez egyesületen kívül találunk Moszkvában még több gyermekvédő egyesületet, melyek szintén több menedékházat tartanak fenn, sőt 15 ily intézet fentartásá- ról az egyházközségek kebelében alakult szegény-egyletek gondoskodnak. Nemkisebb elterjedésnek örvend ez intézmény Pétervárott is, hol az egyházközségi szegény-egyletek számos gyermekmenedék- házat létesítettek; a különböző gyermekvédő egyesületek 15 intézet fentartásáról gondoskodnak, ezen kívül a Mária czárnéról nevezett menedékházakban 5000 elzüllött gyermek neveltetik. E számokból némi fogalmat alkothatunk magunknak azon óriási tevékenységről, melyet az orosz jótékonyság a gyermek- védelem terén eddig kifejtett. Ezen rendkívül élénk tevékenységet minden esetre az idézte elő, hogy e roppant kiterjedésű birodalomban a gyermekvédelemre nagy szükség volt. Épp oly meglepő ezen tevékenység a lelenczházak szervezése körül. Oroszországban az első lelenczliázakat 1707-ben Job, novgorodi metropolita alapította; 1715-ben Nagy Péter czár elrendelte, hogy némely templomok mellett lelenczházak szerveztessenek. Halála után II. Katalin czárnő állított fel 1764-ben Moszkvában egy lelenczházat; mondván az elhagyatott és világba dobott újszülöttekről: «Mai naptól kezdve ti is éljetek!» A moszkvai lelenczház Európában egyike a legnevezetesebb lelenczházaknak; éjjel-nappal nyitva van s felveszi a kis46
