Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 7. kötet (62-71. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 7. (Budapest, 1892)
Kmety Károly: A közigazgatási bíróságok hatáskörének szabályozásáról [62., 1891]
37 gálati idő meghatározását úgy a törvényhozás, mint a kormányzat tekintetében, az ország magának tartja fönn.» A «kormányzat» szó itt szembe állítva a «törvényhozás»-sál, az összes végrehajtást, tehát a legszorosabban vett közigazgatást, — megfelelő hatóságok szervezésének jogát is — jelenti. A védtörvényekben 1867 óta is mindenkor teljesen szabad, megkötetlen sonverainitással szabályozta a mi törvényhozásunk a hadszolgálati kötelezettséget, — szabályozhatta volna a kiegészítési ügyet is összes részleteiben ; — az erre vonatkozó magyar törvényi rendelkezések, nem egyezménvi természetűek, a mi elég világos abból is, hogy lényegesen eltérnek az osztrák védtör- vények megfelelő határozmányaitól. A hadkötelezettség megállapításának végrehajtási teendői természetüknél fogva, tisztán és kizárólag magyar közigazgatási teendők; törvény nem is részesített s a védtörvényhez kiadott utasításban sem volt valamely jogi szükségesség részesíteni ezek intézésében hatósági jogkörrel bármely közös orgánumot. Különben is vezéreszméje a kiegyezésnek, hogy a belső államigazgatásban, közös hatóságok a magyar állampolgárok felett közvetlen uralmi jogokat nem gyakorolhatnak. Az osztrák közig, bírósági törvény álláspontjának szoros megvizsgálása még a közös igazgatási ügykört illetőleg is kötelességünk; a magyar jogtudománynak nem kell könnyedén azon álláspontra helyezkedni, hogy a közös igazgatás vagy köz- igazgatási bírósági ellenőrzés nélkül marad — in aeternum, — vagy pedig közös közigazgatási bíróságot kell felállítanunk. Talán lesz szerencsém becses engedelmükkel e kérdést egy későbbi alkalommal részletesen elemezni. 37
