Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 7. kötet (62-71. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 7. (Budapest, 1892)
Kmety Károly: A közigazgatási bíróságok hatáskörének szabályozásáról [62., 1891]
27 mondhatják miért nem utaljuk hát hozzájuk az összes közigazgatási bíráskodást. En már fentebb is hangsúlyoztam, hogy alapos elvi nehézséget a rendes bíróságok ellen felhozni nem lehet; hogy a gyakorlati kifogás főleg azok szakképzettségének hiányos volta. Nem lesznek nagy számmal azon esetek, melyekben polgári bíróságaink ma világosan közjogi természetű ügyekben hozott közigazgatási határozatok felett ítélhetnek. Azoknak a közigazgatási határozatoknak jó része, melyek interimis- ticusok, nem közigazgatási, hanem közönséges magánjogi igényekre vonatkozik. Vegyük pl. a kártalanítási jogigény, kártalanítási összeg feletti határozást. Jól megjegyzendő, hogy a tiszta elvi álláspont mellett előáll egy nehézség, t. i. annak megállapítása, hogy hol a határvonal köz- és magánjog között. Tudjuk milyen kérdés ez ma még a tudományban is, nem kisebb elme, mint Báhr Ottó mondja Rechtsstaat czímű müvében (71.1.): «Eine völlig sichere Grenzscheidung zwischen der Rechtssprechung auf dem Gebiet des öffentlichen und Privatrechts wird niemals zu erreichen sein.» En azt tartom, hogy eddigi törvényhozásunk elég gonddal válogatta meg a jogeseteket, a melyeket a közigazgatás hatóságaitól a bíróságokhoz tett át; a gyakorlati élet semmit sem kifogásolt bíróságaink e hatáskörén; mi gyakorlati szükség forog fenn annak bolygatására? Vájjon ki nem talál elegendő védelmet nálunk az országos választó jogra a kir. curiának bíráskodásában a központi választmányok sérelmes határozatai felett, vagy pl. ki akarná közigazgatási perüttal helyettesíteni az alispánnak, polgármesternek ármentesítési jogügyekben hozott fontos határozatai ellen nyitva levő rendes bírói ütat. Tudtommal nincs állam, mely a közigazgatási szakbirósá- gok mellett is ne hagyott volna meg nyilvánjogi vitákat, köz- igazgatási pereket polgári bíróságainál. Francziaországban a községi összeíró bizottságoknak a választói jogosultság kérdésében hozott határozatai a juge de paix-hez, innen a Cour de cassation elé vihetők. Poroszország újabban kizárta azt, hogy köz- igazgatási bírói úton hozott határozatok a polgári biró előtt meg- támadtassanak, de számos esetekben megengedi ezt a közigazgatási utón valóságos nvilvánjogok és terhek iránt hozott határosatokra nézve. így az útterhek, azután az 1861 május 21-iki, 1873 27
