Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 7. kötet (62-71. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 7. (Budapest, 1892)
Nagyiványi Fekete Gyula: A dologház és lakói [65., 1891]
szükségelt tárgyak előállítására vonatkozik, nem örökös és bőven fognak oly egyének találkozni, kik a fenti pontban említett munkákat teljesíteni nem képesek, további foglalkozásról kell gondoskodni. Folyamodni kell az ipari munkához, melynek soha sincs szünideje. Nálunk a következő munkaágak üzhetők haszonnal : fonás, vászonszövés, szivarkészítés, szabó, csizmadia, gyermekjátékszerek készítése, asztalos munka és a házi munka összes alkatrészeivel. A nőket legczélszerűbb mosással, vasalással, varrással, foltozással, tollfosztással, szövéssel, kötéssel, kerti és mezei munkával foglalkoztatni. Megrendelésre egyes csoportokban családokhoz küldhetők ki a nők a különböző házi munkák (mosás, súrolás, főzés, stb.) teljesítése végett. Ipari munka megválasztásánál általában azon ágazatokra fog kelleni tekintettel lenni, melyek keresettek s így jól díjazott munkát biztosítanak.1 A magyar társadalom által külföldről behozott, de itt hason minőségben készíthető ipari czikkek készítésére kellene súlyt fektetni. Azon milliókból, melyeket gyermekjátékokra költ el társadalmunk, s melyek a külföldre vándorolnak, ha csak negyedrésze itt maradna, mily haszon származnék ebből! Egyébiránt az intézetek vezetői gondja lesz kiválasztani azon ipari munkaágakat, melyeket haszonnal kezelhetnek. 3. Földművelés és kertészet. Ha azt veszszük figyelembe, hogy Svájczban1 2 3 * * * * és Németországban,1 2 3 * * * * 8 hol a népességben aránylag oly kevés a föld s hol az ipar virágzó korát éli, a földművelésre és 1 A német szakértők azon kérdésre, mily belső munkákkal foglalkoztatják a javítandókat, azt válaszolják, bogy: «die Corrigenden werden innerhalb des Arbeitshauses hauptsächlich mit Hausarbeit, Strohindustrie, Bohrstahlflächten, Fabrication von Holzstuhltheilen, Korbflechten, Holzzerkleineren, Kistenmacherei, Netzestriken, Tischlerei, Weberei, Cigarrenfabrikation stb. beschäftigt. 2 L. D. A. V. Orelli. lieber Errichtung von Zwangsarbeitsanstalten. Zürich. 1865. 3 A német szakértők szerzőhöz intézett feleleteiből az tűnik ki, hogy most e munkaágra fektetnek nagy súlyt. De Wirizingeroda is mondja: «in einzelnen Arbeitshäusern besonders, jedoch nicht allein in den preussischen Anstalten, bilden jetzt land- und fortswirtschaftliche Arbeiten die Hauptbeschäftigung der Corrigenden. L. id. m. statistkimutatásának 26-ik csoportját. 57
