Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 7. kötet (62-71. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 7. (Budapest, 1892)

Nagyiványi Fekete Gyula: A dologház és lakói [65., 1891]

37

zet szabályának megfelelő rendbehozása, a netalán talált veszélyes tárgyak elvétele és az egyenruhába öltözés.

Azután következik az intézet orvosának beható szemléje. Mivel a törvényszéki orvos szemléje óta változások állhatták be, okvetlenül szükséges a bekisért újbóli megvizsgálása, minek a bekisérést követő 24 óra alatt meg kell történnie.

Az orvos véleményét Írásban mutassa be az igazgatónak. Ha az orvos szemléje azt eredményezné, hogy a bekisért súlyos vagy ragályos betegségben szenved : azon hatósághoz küldendő vissza, mely elhelyezését rendelte el. Csak ha élete veszélyeztetésével járna a visszautasítás, a legközelebbi kórházban lesz elhelyezendő. A 14 napon belül kigyógyítható az intézet kórházi osztályába veendő fel.

A német dologházakba minden beteget befogadnak, vannak dologházak, melyek a ragályos betegségben szenvedőket sem zárják ki. Csak Württemberg királyságban tesznek kivételt, nem engedve meg 14 napnál hosszabb időt igénybe vevő gyógyítást szükségelt betegek felvételét.1

Az aggok, vakok, gutaütés által szenvedők АЪ. mint munkaképtelenek nyomban visszaküldendők.

Eagály megakadályozása végett rendszerint valamennyi újonnan felvett egyén beoltása válik szükségessé. Végül köteles az orvos a bekisért testét gonddal a végből megszemlélni, hogy esetleg a különös ismertető jelek megjegyeztethessenek.

Majd ismét a lelkész közrehatása a benső ember alapos megismerése végett következik. A lelkész a fölvett vallása szerint, változik, s a vonatkozó okmányok megtekintése és személyes érintkezés segélyével ismerkedjék meg az összes személyi viszonyokkal.

Ha ekkép a fölvétel összes feltételei fennállanak — s a letartóztatott a ház lakójává fogadtatott be — a házszabályokat kell vele megismertetni s figyelmeztetni őt a megszökés következményeire.

1 Wenn die ärztliche Untersuchung des Eingewiesenen eine, dessen Arbeitsfähigkeit aufhebende Krankheit ergiebt, deren Heilung voraussichtlich eine längere als 14 tägige ärztliche Behandlung erfordert. Olv. Minist. Verordnung von 2. Febr. 1882. § 17; és a Hausordnung von 3. Juni 1882. § 4.

117