Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 6. kötet (51-61. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 6. (Budapest, 1891)
Kern Tivadar: Az örökös felelőssége a hagyatéki terhekért [52., 1890]
28 ők ne az örökös kénye kedve szerint, hanem — a mennyiben a hagyaték elégtelen — aránylagosan kapjanak fedezetet. A logika kényszerén kívül az örököst már azért is kell arány megtartására szorítani, mert külömben az örökhagyó elleni követelését egyszerűen levonhatná a hagyatéki értékből. Az aránylagos kikiegyenlítés pedig mindazon hátrányokkal van összekötve, melyet bevezetésünkben a porosz jogra nézve előadtunk. A törvény- szerű kielégítés kellő jogismeretet tételez fel, melylyel az örökös ritkán bír. Jogtudóson is megesik, hogy téved, annál köny- nyebben esik meg laikus emberen, a ki azután saját vagyonával tévedésének drága árát fizeti. Hozzájárul, hogy a hitelezők aránylagos kifizetésével várni kell, míg az egész vagyon értékesítve lett, s a késedelem gyakran csökkenti a hagyatéki tárgyak értékét, a mi az összes érdekeltek kárára szolgál. Ezek azon árnyoldalok, melyeket a porosz gyakorlat kiderített, s melyre rámutat a porosz jog gyakorlatát alaposan ismerő két biró Dove és Műnk, a kik a német jogászgyűléshez beadott véleményeikben meggyőző érvekkel bizonyítják a porosz rendszer tarthatatlanságát. A javaslat rendelkezése azonban még sokkal érzékenyebb hátrányokkal járna. Poroszországban ugyanis az örökös felhívást intéz az érdekeltekhez igényeik bejelentése végett; ők tehát legalább ily úton értesülnek az örökhagyó haláláról. A javaslat nem ismer felhívást, de nem is kívánhat, mert hiszen a bejelentési határidő az örökhagyó halála napjától számít, az örökös pedig talán csak ezután nyilatkozik az örökség elfogadásáról. így mindennapi eset lesz, hogy oly hitelező, a ki külföldön vagy az örökhagyó utolsó lakhelyétől távol tártózkodik, vagy a ki követelésének késő lejárata folytán nem kiséri figyelemmel a közben történteket, nem is fog tudomást nyerni az örökhagyó haláláról, követelését tehát be sem fogja jelenthetni. Ép oly visszás lesz a kötelesrészre jogosított és a hagyományos helyzete. Az örökös az ö kielégítésükre fordított összeget a 6 hónapon túl jelentkező hitelezőnek természetesen csak akkor számíthatja fel, ha a fizetés a hitelező jelentkezése előtt történt. A mit addig nem fordított követeléseik fedezetére, ahhoz a C hónapon túl jelentkező hitelezőnek nincs köze. A hagyományos tehát ezen időpont előtt nem léphet fel, már azért sem, mert igénye csak 6 hó múlva esedékes (jav. 399. §.). A határidő bekö94
