Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 6. kötet (51-61. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 6. (Budapest, 1891)
Kern Tivadar: Az örökös felelőssége a hagyatéki terhekért [52., 1890]
20 kezelni és gyümölcsöztetni mindaddig, a míg a hitelezőnek kedve lesz perrel fellépni. Mai jogunk a hitelezőt kötelezi a hagyaték misége és minőségének bizonyítására; a javaslat abból indúlván, hogy e körülményeket az örökös ismeri jobban, őt terheli azoknak kimutatásával. De így viszont könnyelmű perlekedésre csábítja az érdekelteket, mert nem kell egyebet bizonyítaniok, mint azt, hogy a hagyaték ellen igénynyel bírnak. Mindezen perek pedig egy kérdést: a hagyaték mibenlétét és értékét fogják tárgyalni. A perek egész raja fog keletkezni. Minden leltározatlan hagyaték, mely nem fedezi az érdekeltek követelését; melynek örököse tévedésben vagy rosszhiszeműen van az örökség állaga vagy értéke felől, vagy melynél az örököstársak közt ez iránt nézeteltérés merül fel: annyi perre fog okot adni, a hány hitelező és hagyományos van ! E visszás állapot a legtöbb esetben kikerülhető, ha az örökség kimutatása egységes alapon: leltározás írtján készül, mely a hagyaték egyszerű és sima lebonyolítását biztosítja. A kötelező leltár hivatalos közegek, vagy magánúton, az örökös által vehető fel, s előbbi esetben avval a hagyatéknak hivatalos közegek általi rendezése köthető össze. Kérdés, melyik rendszernek adjunk előnyt? A kormányjavaslat indokai elvi ellentétet látnak a leltár kötelező felvétele s az örökös korlátolt szavatossága, másrészt ez utóbbi rendszer és a hagyaték-tárgyalási kényszer közt. Valósággal nem létezik ily ellentét: az örökös mentesülhet a hagyaték erejét meghaladó felelősségtől, habár köteles leltárt készíteni, vagy habár a bíróság kezébe adjuk a hagyaték teljes rendezését. Sőt a germán jog, melyből a korlátolt szavatosság elve fakad, szülője a tárgyalási kényszernek is; e jog szerint, a mint fent megjegyeztük, a biró minden uratlan örökséget magához vett, s megtartotta, míg a kellő időben jelentkező jogosultságát ki nem mutatta, s ha kiadta, előbb a terheket vonta le. Csak Ausztriában, romanistikus befolyások alatt, lett e kényszer a leltári kedvezménynyel s így az esetleges korlátlan szavatossággal kapcsolatba hozva, de egymagában a kényszer megfér a korlátolt felelősséggel is. 86