Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 6. kötet (51-61. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 6. (Budapest, 1891)
Kern Tivadar: Az örökös felelőssége a hagyatéki terhekért [52., 1890]
10 alatt jelentkező hitelezőknek az örökös feltétlenül felelős, a kellő időben nem jelentkezők azonban csak arra tarthatnak igényt, a mi az örökösnek a hagyatékból jut (941—953. §§. az új szerkezetben). Az örökjogi javaslatok közűi, mint kiválóbbakat, Mommsenét és a német polgári törvénykönyv tervezetét óhajtjuk röviden émliteni. Mommsen, a ki sok tekintetben a szász tvkvre támaszkodik, ezen kérdésben az osztrák p. tvlcvhez közeledik. Az örökös a hagyatéki hitelezőknek egész követelésükért, és pedig nemcsak az örökség erejéig felelős. Annak értékén túl a hagyatéki terhektől csak akkor mentesül, ha az örökség elfogadásakor vagy azontúl legkésőbb 60 nap alatt a leltár kedvezményét igénybe veszi. De ez esetben a hagyatékot a bíróság veszi kezelése alá, az szólítja fel a hagyatéki hitelezőket és a hagyományosokat igényeiknek záros határidő alatt, mellőzés terhe melletti bejelentésére, s a hagyatéki tömeget a bejelentők közt a csődtörvény szabályai szerint osztja fel (251., 256., 259., 260. §§.). A számos részben jeles javaslatnak ezen fejezete csekély gyakorlati érzéket tanúsít. Az óvatos örökös, hacsak teljes biztonsággal nincs tájékozva a terliekröl, okvetlenül élni fog a leltári kedvezménnyel; de akkor a javaslat szerint kénytelen egyúttal az örökséget csődszerű elbánás alá bocsátani, — vagyis a hány leltári kedvezménnyel elfogadott örökség, annyi csőd! A német polg. törvénykönyv tervezetének komplikált rendszere értelmében az örökös a hagyatéki terhekért személyesen felelős, de a leltár jogánál fogva, mely őt a törvénynél fogva illeti meg, az örökség értékén túl való felelősséget elháríthatja. E jogot elveszti, ha a leltárt a hagyatéki bíróság által bármely hitelező kérelmére kitűzött határidő alatt el nem készíti (2094. §.). A hagyatékot bútokba veheti, de a hitelezőknek számol annak gazdasági kezeléséről s nem elégítheti ki őket jelentkezésük sorrendjében vagy tetszése, hanem csak a csődtörvény szabályai szerint (2133., 2112. §§.). Korlátolt felelősségét érvényesítheti: a hagyaték elleni csődnyitás által, melyet a hagyaték elégtelensége esetén bármely hitelező is kérhet; továbbá, ha csőd nem nyittatik, a levonási kifogás (Abzugseinrede) útján. E kifogással minden egyes hitele76
