Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 6. kötet (51-61. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 6. (Budapest, 1891)
Kern Tivadar: Az örökös felelőssége a hagyatéki terhekért [52., 1890]
(i számított 40 nap alatt az örökséget visszautasíthatja, s a leltározás költségei ez esetben is a hagyatékot terhelik. A leltár s a meggondolás határideje alatt a hagyatéki hitelezők által meg nem támadható (793—795., 797. §§.). A leltáros örökös köteles a hagyatékot számadás terhe mellett kezelni, hagyatéki tárgyakat azonban csak nyilvános árverés útján adhat el. Az ingatlanokért befolyt vételár a jelzálogi terhek sorrendje szerint osztandó fel; az ingók vételárából a hitelezőket s a hagyományosokat jelentkezésük sorrendje szerint elégítheti ki; azonban valamely hitelező felszólalására (opposition) a kifizetést a biró eszközli. A ki nem elégített hitelezők 3 év alatt a kielégített hagyományosok ellen fordulhatnak (805., 809. §§.). A leltár kedvezményén kívül az örökös a hagyatéki terhektől az által is szabadulhat, hogy az örökséget a hitelezőknek és a hagyományosoknak átengedi (802. §.); viszont a hitelezők ingókra 3 évig, ingatlanokra pedig addig, míg az örökös kezén vannak, vagyonelkülönzést kérhetnek (878. §.). E rendszer, mely Justiniánéhoz legközelebb áll, a leltári jogot nem fejleszti tovább. Az örökhagyó halálától, tehát fix időponttól számított határidő sok esetben lehetlenné teszi, hogy a távollakó örökös a kedvezményt igénybe vegye, s hogy a hitelezők s a hagyományosok a leltározásnál jelen legyenek, a mi gyakran fölötte érdekükben áll. Főhiánya pedig az, hogy a leltáros örökös, a ki a hagyatéki tárgyakat csak nyilvános árverés útján adhatja el, akadályozva van azok gazdasági értékesítésében. Nyilvános árverés eredménye rendszerint a tárgyak elpocsékolása s százfelé hurczolása. Ez a gyakorlatiján oda vezetett, hogy az örökösök számos esetben lemondanak a leltározásról s szívesebben elvállalják a korlátlan felelősséget, már azért is, hogy a nyilvános árverés által ne sértsék az örökhagyó iránti kegyeletet. A porosz Landrecht szintén a római jog alapján, de már a régi német jogi felfogás behatása alatt is áll. Az utóbbi ugyanis elvileg kizárja az örökös személyes felelősségét az örökhagyó tartozásaiért; ezek a hagyatékon fekvő terhet képeznek, mely a hagyatékból törlesztendő, de nem állapít meg az örökös elleni személyes igényt. Porosz jog szerint az örökös az örökséget a törvény erejénél 72