Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 6. kötet (51-61. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 6. (Budapest, 1891)
Baumgarten Izidor: Az előzetes letartóztatás és vizsgálati fogságról [51., 1890]
5 Az alapeszme változásával tehát az intézmény lényege és jelentkezési formája szükségszert! változásoknak van alávetve. Reá kell tehát mutatni ama középkori jogrendszerekre, melyeknek fokozatos evolutiói és átalakulási fázisai a történeti kutatások egyik legérdekesebb, de fájdalom! csak közvetett hasznosságánál fogva nem eléggé mívelt tárgyát képezik: a régi germán népek jog- és államtörténetére, és a vele egy tőről fakadt franczia közép- és újkori jogfejlődésre, melyen a nyu- goteurópai codificatio jelen század közepe (az 1850. január 17. osztr. eljárás) óta sarkal, és mely egyelőre a franczia eljárás bélyegét magukon viselő 1873. május 23-iki osztrák és 1877. febr. 1. német büntetőperben magaslati pontját elérte ; nem szabad megfeledkezni az angol jog ide vágó szabványairól, melyek mint a középkori felfogás megkövesedett maradványai a conti- nentalis es csatornán túli fogalmak közötti különbséget — a múlt és jelen közötti űrt — egy tanulságos és érdekes példában illustrálják. Nem is nyújtható nagyobb megnyugtatás azoknak, a kik a vizsgálati fogsággal minden visszaélés távoltartása mellett is kapcsolatos bajjal semmikép sem tudnak kiengesztelödni és a bármely emberi intézménytől elválaszthatatlan gyarlóságot épen ezen a téren nem akarják megbocsátani, a hol a különböző érdekek összeegyeztetése a dolog természeténél fogva a legnehezebben sikerül: mint ama vigasztalás, mely az összehasonlításban rejlik oly állapotokkal, hol ezen óvintézkedés alkalmazása nem a kivételt, hanem a szabályt képezte, és ama remediumok ismertetése, melyekkel egy felvilágosodott és bölcs humanismus az emberi tévedések által ütött sebeket fájdalom! csak elvben behegeszteni iparkodik. De ugyanakkor, midőn ezen óvintézkedés jelentőségét a mai eljárásban, valamint azon élénk kölcsönhatást ecseteljük a büntetőper rendeltetésének fölfogása és a vizsgálati fogság alkalmaztatásának köre és módja között; midőn a múlt tapasztalataiból és a jövőnek reményeiből bátorságot merítünk a jelen visszásságainak elviselésére : nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a gyakorlat embere : a vizsgálóbíró maga nem érheti be ama általános irányelvekkel, hanem tüzetes szabályokat kíván tőlünk, melyek őt a concret eset kezelésénél eligazíthatják. 5
