Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 6. kötet (51-61. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 6. (Budapest, 1891)
Baumgarten Izidor: Az előzetes letartóztatás és vizsgálati fogságról [51., 1890]
44 rium vagy megbízhatlan adatok alapján dönt, vagy az alsóbb- fok előtt lefolyt procedúrát ismételni tartozik. Az előbbi esetben határozata nélkülözi az alaposság első és legfőbb kellékét, a második esetben önként feltolja magát azon kérdés, minek végezteti a törvényhozó ugyanazon munkát kétféle hatóság által, midőn csak egyikük eljárásában talál megnyugvást.' Csak nem tehető függővé büntető ügyekben a procedura helyessége terhelt beleegyezésétől illetve felebbezésétől ? Igaz, hogy a Javaslat — ámbár szűk körben — a bírói elővizsgálat mellett az előzetes eljárás egy más nemét ismeri, mely a kir. ügyészség vezetése alatt áll, és melyet nyomozatnak nevez, de annak szervezésére oly szerencsétlen mintát választott, hogy ugyanazon kifogás, mely a birói elővizsgálatnál a rendszer itt annak keresztülvitele ellen érvényesíthető. A nyomozat szervezésére vonatkozólag a Javaslat a német törvényt csekély és nem épen előnyére szolgáló módosításokkal követte. Ugyanazon törvényt, mely a gyakorlatban épen a személyes szabadság biztosítékaira nézve egyenesen veszélyesnek bizonyult. Ugyanazon törvényt, melyet épen erre való tekintettel kiváló practikusok a birói elővizsgálat rendszerével — mint kisebb bajjal — helvettesítendőnek tartanak, valahányszor vádlott fogságba kerül. Ugyanazon törvényt, melynek hiányosságát legjobban illustrálja Csemegi Károly, midőn a bírói elővizsgálatot kötelezőnek mondja (II. Javaslat 118. §-a), valahányszor «a gyanúsított ellen vizsgálati fogság rendeltetett el vagy ennek elrendelése indítványoztatott». Miután pedig az általam pertractált kérdést igen közelről érinti, legyen szabad röviden ecsetelnem visszásságait ezen rendszernek, mely iránt egyenes ellentétben szülőföldének tapasztalataival és hazai elsőrangú tekintély nézetével a Javaslat szerzői oly feltétlen bizalmat tanúsítanak. A Javaslat 217. §-a szerint «negyvennyolcz órán túl a kir. ügyészségnél vagy rendőri hatóságnál a terhelt csak birói határozat alapján maradhat letartóztatásban». A 98. §. szerint pedig az előzetes letartóztatás elrendelése a vizsgálóbírónál vagy legközelebbi járásbíróságnál indítványozandó, mely az indítvány tárgyában indokolt határozatot hoz. A vizsgálóbíró vagy az ilyen minőségben eljáró járásbiró — ha csak halaszthatatlan 44
