Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 6. kötet (51-61. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 6. (Budapest, 1891)
Gruber Lajos: A feltételes elítélés [59., 1891]
19 volt a legjobban látogatottaknak és az e körül folyt vita a legalaposabb és a legérdekesebbek közé tartozott. Az osztályülésen azon kérdésre: «ajánlható-е a feltételes elítélés behozatala?» 31-en igennel és 22-en nemmel szavaztak; azon kérdésre: «megengedhető-e a feltételes elítélés vétségeknél?» 22-en igennel, 28-an nemmel szavaztak és hárman tartózkodtak a szavazástól: azon további kérdésre: «megengedhető-e kihágásoknál?» a szavazatok eredménye a következő volt: 29 igen, 20 nem és négyen nem szavaztak. Tehát a szakosztály többsége ajánlta a teljes ülésnek a feltételes elítélés behozatalát és hat szavazattöbbséggel nem óhajtja ezt vétségeknél, hanem kilencz szavazattöbbséggel kihágásoknál óhajtja azt behozni. Ilv szavazás azt igazolta, hogy a kérdés még nem volt eléggé átértve és azért a teljes ülés igen helyesen járt el, midőn ily körülmények között azt határozta, hogy «le congrés déclare réserver la question», vagyis a congressus fentartja magának ezen kérdésre nézve a határozathozatalt. Az állandó bizottság tehát bizonyára a legközelebbi párisi congressus napirendjére újból felveszi ezen kérdést, melyre nézve — a mint láttuk — a congressus plénuma még nem nyilatkozott és a szakosztály pártoló állást foglalt el mellette. Annál nagyobb súlylyal bír azonban ezen kérdés fényes győzelme a criminalisták nemzetközi egyesületének brüsszeli értekezletén, hol a m. é. augusztus hó 7-én tartott ülésen az értekezlet egyhangúlag kimondta, hogy ezen kérdés elvének elfogadását valamennyi ország törvényhozóinak ajánlja. * Ezen votuinnak azon körülmény ad sülvt, hogy az valóságos plebiscitum jellegével bír, a mennyiben törvényhozóktól, ügyvédek, bírák, ügyészek, jogtauároktól stb. ered, kik a kérdést minden oldalról a legbehatóbb módon megvitatták. Ugyanilyen jelentőséggel bír azon határozat is, melyet ezen egyesület német birodalmi csoportjának hallei első értekezletén f. é. márczius hó 26-án hoztak, melynek értelmében 42 szavazattal négy ellenében elfogadták ezen intézményt és itt is hatan tartózkodtak a szavazástól. Erős többséggel elfogadták itt továbbá azt is, hogy a feltéte* «Mitteil. d. Internation. Krimin. Vereinigung» I. évf. 3. (nov. füzet 1889.) 184. 1. 3(6