Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 6. kötet (51-61. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 6. (Budapest, 1891)
Baumgarten Izidor: Az előzetes letartóztatás és vizsgálati fogságról [51., 1890]
29 rinis ut distringantur, qui sunt ant unde venerunt». És valamint a római imperatorok idejében az irenarcholc, stationariusok és nunciatorok policialis letartóztatási jogokat gyakoroltak; úgy a frank közigazgatás vezetőinek is kötelességévé tétetett, általános razziák alkalmával a bűntettesek bizonyos osztályait, különösen rablókat, tömegesen elfogni, és az ellenük megindítandó eljárást letartóztatások által initialni. Ezek a vizsgálati fogság intézményének első rudimentär jelentkezései a frank birodalomban, és ámbár a karolingi törzsnek kihalásától egészen a XY. századig terjedő időben ezen egyes typusok kibővítést és mélyítést nyertek; ámbár a tettemért bűnös megkötözése a régi german jog szerint ki lett terjesztve mindazok letartóztatására, kik a bűntett ©tóközének vagy tárgyának birtokában találtatván,1 fogva hűrczoltattak a biró elé és így a szabad védekezés^procesgualis előnyeitől elestek ; ámbár az előzetes letartóztatás mint bírói parancs iránti engedetlenség büntetése rendszeres alakot nyert a «Verfestung, Keichsacht und Oberacht» intézményeiben; ámbár a középkori jogkönyvekben a vizsgálati fogsággal mint ama kezesség helyettesi tőjével is találkozunk, melyet mind a panaszos, mind a panaszlott, az előbbi panaszának folytatása, az utóbbi a bíróság előtti védekezése tekintetében letenni tartozott;1 2 utolsó elemzésében mégis a vizsgálati fogság, bár mennyi alakot öltött legyen is hosszú pályafutásain még is csak az Ítélet végrehajthatósága biztosítására szolgált. Mint a valódi tényállás kiderítésének, mint az anyagi igazság megállapításának eszköze melyben utóbb ezen intézménynek oly fontos szerepe 1 «Handhafte That ist das, so man einen begreift in der That oder in der Flucht der That, oder wenn er Diebstahl oder Kaub in seinem Gewahrsam hat, da er selbst den Schlüssel dazu trägt, er wäre denn so klein, dass man ihn durch ein Fenster stecken könnte. Sachs. Landrecht B. 2 Art. 35. 2 Ssp. II. 9. «Der Kichter soll auch Bürgen haben von dem Kläger und von dem, auf welchen die Klage geht, dass sie zu Recht Vorkommen.» Schw. sp. C. 3. «Da zween Mann für Gericht gehen und klagen um Gült einander an, oder um Uru/ericht, die sollen Bürgen setzen, der eine, dass er die Klage vollführe, der andere, dass er der Klage antworte als Kecht sei.» 29
