Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 6. kötet (51-61. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 6. (Budapest, 1891)
Baumgarten Izidor: Az előzetes letartóztatás és vizsgálati fogságról [51., 1890]
24 kiterjedő liatalomkörrel csavargók és munka nélküli egyénekkel szemben az 5 Geo. IV, c. 83 és 1 és 2 Vict. c. 38 és 37 Vict. c. 38 felruházzák a rendőrséget. Még messzebbre mennek más törvények, melyek continen- talis büntetőjogi alapelvekkel ellentétben határozott praaventiv jelleggel bírnak, a mennyiben már az előkészületi cselekményeket büntetéssel sújtják. A Prevention of Crimes Act egyfelől belevonja az állam üldözési körébe a tettes minden magatartását, mely habár nem esketik még a végrehajtás megkezdésének fogalma alá, a tett elkövetésére irányuló szándékra enged következtetni, másfelől a rendőrség letartóztatási jogát a bűntett ezen előkészületi stádiumára is kiterjeszti. Ezen törvények szerint nem a tett elkövetésének alapos föltételezése, hanem már azon gyanú, hogy valaki arra készül vagy a kedvező alkalmat kilesi, jogossá teszi rendőr által való letartóztatását. Ha ezen valóban nagyon messzire menő letartóztatási jogosítványokkal összehasonlítjuk az utolsó nagy európai codifica- tio —az 1877. évi német eljárás— 127. §-at, mely a kir. ügyész vagy a közbiztonsági közegek általi letartóztatást csak akkor tekinti törvényesnek, midőn a szökés gyanúja és az összejátszás veszélyének általános requisitumain kívül még «Gefahr im Verzug» — periculum in mora — is fenforog; ha tekintetbe vesz- szük, hogy az angol constable letartóztatás foganatosítására az éjnek és a napnak bármely szakában, még az angolok által oly szigorúan observalt vasárnapi időben is magánházakba behatolhat, tekintet nélkül arra, vájjon a gyanúsítottnak vagy harmadik személyek lakosztályáról van szó; hogy az erőszakos ellentállás legyőzésére vagy szökési kísérlet megakadályozására nemcsak erőszakhoz nyúlhat, hanem a gyanúsítottnak megölése miatt sem vonható felelősségre: akkor, ha nem is adunk hitelt tekintélyes írók azon állításának, hogy a praxis még kitágította az angol rendőrség letartóztatási jogát, be fogjuk látni teljes tarthatatlanságát ama népszerű tévedésnek, hogy Angolország törvényei a személyes szabadságot nagyobb biztosítékokkal övedzik körül, mint a continenséi. Evvel azonban korántsem akarom mondani, hogy a polgárok bátorlétét Angolországban gyakrabban zavarja meg a közhivatalnokok önkénye, mint nálunk. Sőt inkább a hivatali liatau