Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 6. kötet (51-61. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 6. (Budapest, 1891)
Baumgarten Izidor: Az előzetes letartóztatás és vizsgálati fogságról [51., 1890]
15 sággal kell latolnia a büntetés kérdését, nehogy többet szabjon ki, mint feltétlenül szükséges, mert az állam saját alapjait pusztítja, midőn állampolgárait a társadalmi rend terhének elbírására képtelenné teszi» — ha dr. Fayer úr ezt tanítja, akkor fölfogása lehet helyes, lehet helytelen : de mindenesetre ellentétben áll avval, a miben a külföld legelőkelőbb, legkiválóbb szakférfiai a kétségtelen baj kutforrása és orvoslási módja iránt megegyeznek, és midőn dr. Fayer úr «azon újabban az egész continensen érvényesülő s a mi szakköreink által még mindig nem méltányolt felfogást (említi), hogy a szabadságvesztés-büntetések alábbszál- lítandók» 1 — igazat neki csak félig adhatok, annyiban tudniillik, hogy magában állandó reformtörekvéseivel nálunk még senkit sem bírt meghódítani. — Ép oly keveset bizonyít a hivatkozás amaz Angolországban régóta fennállott, Belgiumban az imént életbeléptetett, Ausztriában tervezett és Németország irodalmában nagy lelkesedéssel felkarolt intézményre, melyet dr. Fayer tanár úr külföldi minták után «feltételes elitélésnek» nevez — holott nem az elitélés, hanem a végrehajtás feltételes s így feltételesen végrehajtható Ítéletekről kellene beszélni? Mi ezen intézmény alapgondolata ? Megint csak a meggyőződés a rövid szabadságvesztés-büntetés hasznavehetetlenségéről! Azért ajánlanak sokan a modern criminalistica szerepvivői között büntetési surrogamutokat oly esetekben, midőn a tettes fiatal koránál, feddhetlen előéleténél és egyéb enyhítő körülményeknél fogva a rövid szabadságvesztés-büntetés kiszabását a biró részéről valószínűnek tartják: az egyik testi fenyítéket, a másik kényszermunkát, a harmadik feltételesen végrehajtható Ítéleteket, — de nem a tettes iránti kímélet, hanem a büntetés-faj iránti ellenszenv, nem a rövid szabadságvesztés-büntetés súlyos, hanem annak kártékony voltára alapított meggyőződés sugallja kivétel nélkül ezen reformtörekvéseket » A békebiztosíték és a feltételesen végrehajtható Ítéletek ajánlása — úgymond a berlini Amtsrichter Aschrott egy értekezés végszavában, melyet nekem e napokban beküldött — «korántsem vezethető vissza egy mostani criminalistikai viszonyaink között alig helyén levő senti- mentalismusra, melytől magamat — hivatkozom korábbi dől1 Jogt. Közi. 90. évi 4. ez. 15
