Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 6. kötet (51-61. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 6. (Budapest, 1891)
Reichard Zsigmond: A feltételes elítélés [54., 1890]
20 mint a milyen a részegeskedés. Távol áll tőlem azt tagadni, hogy a kényszernevelés ilyen faja haladást képvisel. De nem tartóz- kodhatom annak kijelentésétől sem, hogy mind Wach mind Illés tagtárs úr, mind a többiek, a kik velők hasonló nézeten vannak, adósak maradtak annak bebizonyításával, hogy ez a rendszer nálunk, vagy a eontinensen keresztül vihető. Ismétlem, hogy evvel nem akarok az intézmény ellen ellenérvet felhozni, de insistálok azon, hogy a feltételes elitélésnek esetei egyrészről és az amerikai kényszernevelés esetei másrészről két különböző kört képeznek, melyek eg5ymást ugyan metszik, de távolról sem födik. És ha Illés Károly tagtárs úr a feltételes elitéléssel szem- ben azt kérdi, hogy miféle erkölcsi támogatást nyújt az a bűnösnek, akkor a következőket felelem : Az erkölcsi támogatás, a melyet a feltételes elitélés nyújt, az, hogy nem teszi ki az elitéltet az elzárás szégyenének és mintegy" mondja nehi, hogy jó magaviselet esetére első hibáját mindenki el fogja felejteni. E mellett az angol és a Fayer tagtárs úr által javasolt rendszer, ha csak lehet, biztosítékot is vesz a tettestől, a mi szintén képez egy bizonyos féket a tettesre nézve. Azon erkölcsi támogatás helyébe, melyet az amerikai rendszer a felügyelet alá helyezéssel megad, a feltételes elitélés nem tud egyenértéket adni. A feltételes elitélés intézménye beéri avval, hogy nem rontja meg a bűnöst a repressiónak azon megszégyenítő és erkölcsileg sülyesztő eszközével, melyet a fogház nyújtott és beéri avval, hogy a büntető törvények egy évszázados hibáját helyre hozza. Az, a ki még ezen felül képes lesz, a büntető prseventio azon hatályos módját is keresztül vinni, melyet az amerikai rendszer magában foglal, nem' a feltételes elítélés eszméjével ellenkező, hanem azt folytató munkát fog végezni. De alig hiszem, hogy ezt a munkát olyanok fogják elvégezni, a kik a feltételes elitélést akadályozni igyekeznek. — Némelyek a feltételes elitélés belga intézményét a hasonló angol intézménynyel összehasonlítván, ebből formálnak érvet a belga intézmény ellen. Az 1887-iki angol törvény intézménye abban különbözik a belgától, hogy 1. két évig terjedhető fogház kimondása esetén adja meg a feltételes szabadlábon hagyás lehetőségét, hogy 2. a tettestől pénzbeli biztosítékot követel, és hogy 142
