Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 6. kötet (51-61. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 6. (Budapest, 1891)
Reichard Zsigmond: A feltételes elítélés [54., 1890]
9 Csak azok a jelentések, melyeket a főtörvényszéki elnökök és főügyészek nemrég a porosz igazságiigyminiszteriumnak a feltételes elitélések tárgyában adtak, mondják, bogy a rövid idejű szabadságbüntetés végrehajtása kielégítő.1 De ezek a jelentések inkább aktaszerű mint tudományos jellegűek. Oly jelentések ezek, melyek a feltételes elitélések melletti nagy mozgalmat úgy fogják fel, hogy «egyes» (vereinzelte) írók azok, kik félnek a rövid szabadságbüntetések végrehajtásának káros befolyásától, és hogy a feltételes elitélések melletti mozgalom a hüntetö- ügygyel nem foglalkozók köréből származik. Ezt mondják azon intézményről, melynek hívei közé nemcsak a büntető jog legnagyobb nevei, hanem olyan gyakorlati emberek is, mint Wirth német fogházigazgató, Aschrott az angol és amerikai börtönviszonyok legjobb ismerője, Tallack a büntető ügygyei foglalkozó angol Howard-Association titkára, és Prins a belga börtönök főfelügyelője tartoznak. Ezek a jelentések bizonyára nem alkalmasak arra, hogy maguk iránt nagy bizalmat keltsenek, és inkább hivatalos, mint tudományos tekintélyre tarthatnak igényt. Bátran elfogadhatjuk tehát Liszt kiinduló pontját, hogy t. i. a rövid szabadságbüntetések végrehajtása rossz és a fogházba jutók erkölcsei javítás helyett romlásnak vannak kitéve. Ebből* következtetheti Liszt, hogy a rövid idejű szabadság- büntetés egyebek közt a feltételes elitélés intézménye által pótlandó. Lisztnek ezen álláspontja ellen hozta fel Wach 2 azon ellenvetést, hogy az okoskodás helytelen, mert ha rossz a rövid szabadságbüntetés végrehajtási módja, ebből nem az következik, hogy azt feltételesen szabják ki, hanem az, hogy javítsák meg a végrehajtási módot. Ezen ellenvetés logikus volta kétségtelen, és nem lehet csodálni, ha sokan ezt döntőnek is tartják. De vizsgáljuk csak közelebbről a kérdést. A Wach és a vele egy nézeten lévők argumentuma azt a hitet tételezi fel, hogy lehetséges a szabadságbüntetés végrehajtási módját megjavítani.1 2 3 De kérdés 1 Zeitschrift, X, 5. és 6. füzet, a jelentések kivonata Liszttől. 2 A. Wach, Kurzzeitige Freiheitsstrafen. 29. 1. 3 «Wer die Möglichkeit behauptet, — mondja Liszt, — die Mängel der kurzzeitigen Freiheitsstrafe zu beseitigen, ist verpflichtet den 131
