Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 6. kötet (51-61. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 6. (Budapest, 1891)
Kern Tivadar: Az örökös felelőssége a hagyatéki terhekért [52., 1890]
elkülönzést talán épen a csőd elkerülése, a préda biztosítása végett eszközölte ki. A javaslat szerint az elkülönzést kérő hitelező vagy hagyományos, ha az örökös az ő követelésének ellentmond, köteles a követelés fennállásának igazolása végett pert indítani (431. §). Ennek helyét látjuk, ha az elkülönzés magánokirat alapján kéretett. De ha az igény közokiraton, váltón, bírói határozaton, vagy az alaki kellékekkel bíró s kihirdetett végrendeleten alapul, akkor fölöslegesnek tartjuk, hogy az igénylő még pert is indítson, hiszen a követelés fennállását eléggé igazolja maga az okirat vagy határozat. Czélszerűbb az örököst kötelezni, hogy ő indítson pert, ha azt állítja, hogy a követelés létre nem jött vagy megszűnt. Az elvek, melyeket az örökös, és a hagyatéki hitelezők s a hagyományosok közti viszonyra nézve előadtunk, akkor is alkalmazandók, ha több örökösről van szó; s kapcsolatba hozandók az örököstársak közti jogviszony szabályaival. E szabályok fejtegetése azonban meghaladja jelen igénytelen felolvasásunk keretét. (Éljenzés.) 31 100
