Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)
Emmer Kornél: A Référé-rendszer s magyar alkalmazása [35., 1887]
G3 szempontjából megindítsa a föügyben az eljárást. A franeziák azért állapodtak meg abban a gyakorlatban, hogy a sürgősségi biró a költségkérdést, a főügyre való tekintet nélkül s ettől függetlenül végleg elintézze. A §. védelmére azonban felhozható az intézmény alapelvének következetes keresztülvitele s az a mozzanat, hogy a sürgősségi eljárásban felmerülhető költség oly csekély, hogy a fő- iigyre való költekezéssel arányban nem áll. 15. §. A biró ama határozata ellen, a melylyel illetékességét leszállította vagy a kérvénynek, sürgősség hiánya miatt, helyt nem adott; orvoslatnak helye nincs. Ily határozat ellen az orvoslatnak nem volna többé czélja. Mihelyt a sürgősségi biró illetékességét leszállította, vagy a sürgősség fenforgását megtagadta; a sürgősségi kérvény már eltévesztette czélját s minden merőben akadémikus erőszakolása a sürgősségi eljárás megállapításának, csak a felsőbíróság hasztalan terheltetését vonná maga után. Ilyenkor jobban teszi a fél, ha nyomban megindítja a főügyet, vagy az illetéktelen bírótól az illetékeshez fordul. Nyilvánvaló, hogy az illetékesség kérdésében, már a sürgősségi biró előtt érvényesíthetők mindama szempontok, a melyek a főügyben az illetékesség körül helyt találhatnak. A sürgősségi biró határozata, e részben sem pnejudikálhat a főügy bitójának. 16. §. A sürgősségi eljárás folyamán hozott rendeletet, a főügy bír ósága, indítványra hatályon kívül helyezheti. De csak a főügynek abban a stádiumában, a melyben a bíróság a sürgősségi úton tárgyalt kérdésben határozni hivatva van, ha sürgősségi eljárás nem vétetett volna is igénybe. Sürgősségi eljárás-forma hatáskört e §. sem nyújt a főügy rendes bíróságának. 83
