Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)

Emmer Kornél: A Référé-rendszer s magyar alkalmazása [35., 1887]

54

ményt meghonosítani akarja, a felek s a bírák számára legalább főbb vonásokban ki kell jelölnie azokat a kategóriákat, a melyek rendszerint az eljárás tárgyát képezendik. A 2. §-ban ezért e tárgyak exemplificativ felsorolását kiséreltem meg, mely felsorolás után egy zárpont azt az elvet állítja fel, a mely főelv alapján, a fel nem sorolt s mégis ez eljárás alá tartozó tárgyak felismerhetők.

2. §.

A sürgősségi eljárás tárgyát képezi:

a) a birtokvédelem,

b) peres tárgynak minden változástól megóvása,

c) biztosítás, letiltás és zárlat esetei,

d) időszakonkintijövedelmek folyóvá tétele, ha a főkötelezettség fennállása igazoltatik,

e) megkötött kereskedelmi ügyletek teljesítése körül felmerült kérdések,

f) hagyaték birtokbavétele,

g) házasfelek válása esetében, a gyermekek elhelyezése és tartása, valamint a házas felek vagyoni kérdései,

h) építkezések és vízmunkák folyamán felmerült kérdések,

i) a bérleti és haszonbéri viszonyból eredő viták,

k) a végrehajtás akadályainak elhárítása,

l) fogadósok vagy szállásadók és utasok között, e viszonyukból felmerült kérdések,

m) szolgálat- vagy munkaadó és alkalmazottai között, e viszonyukból felmerült kérdések.

n) gyámsági és gondnoksági viszonyból eredő viták,

o) mindazok az esetek, a melyekben helyre nem hozható jogtalan károsítás, ideiglenes bírói intézkedés által, a főügyben hozandó határozat meghiúsítása nélkül, megakadályozható s az ügy bírói útra tartozik.

Ez o) pont, igaz, hogy az első szakaszban felállított hatásköri elv ismétlését képezi, de mégis szükséges, mert különben az exemplificativ felsorolás taxativvé válnék s e megoldás hazai codificatiónkban, ilyen esetekre nézve, a legszokásosabb.

74