Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)
Emmer Kornél: A Référé-rendszer s magyar alkalmazása [35., 1887]
51 tóm függeléket képezi, csak a juridiction contentieuse-t szabályozza ; mert az egész perrendtartásnak, a szóbeliség elvei szerint, egyidejűleg foganatba veendő reformálását tartottam szem előtt s e feltevésben, az egyoldalú kérvényekre, az ellenfél meghallgatása nélkül hozandó határozatok kérdését, a végrehajtási törvény revisiójának tartottam fenn, hol a letiltás, biztosítás és zárlat keretében, az eszme hasznosítandó volna. De hasznosítandó volna az, a magyar polgári törvénykönyv, illetőleg egyes fejezeteinek életbeléptetése alkalmával is: mind a családjog, mind az örökösödés, mind a dologi, mind a kötelmi jog keretébe felveendő alkalmas intézkedések által. Magától értetődik, hogy abban a szerencsés esetben, ha a sürgősségi eljárás előzetesen és önállóan, mint mostani perrendünk kiegészítője volna tárgyalandó: az alábbi javaslatot az egyoldalú kérvényi hatáskörre vonatkozó szakaszokkal ki kellene egészíteni, illetőleg előbbi javaslatom álláspontjára kellene helyezkedni. A javaslat, mely — a kifejtettek szerint — a szükebb értelemben vett référé-eljárást szabályozza, nem sokkal terjedelmesebb a code de procédure illető fejezeténél. Összesen 18 §-ból áll. Ezek elseje a következőkép van szövegezve: 1. §. Mindazokban az esetekben, a melyekben peressé vált vagy ilyenné válható valamely jog tekintetében, birói intézkedés sürgősen igényeltetik annyira, hogy az orvoslás az általános eljárási szabályok szerint előreláthatólag elkésnék: a főügyre nézve illetékes polgári, illetőleg kereskedelmi kir. törvényszék elnöke, illetőleg az illetékes királyi járásbíróság főnöke vagy ezek kirendelt helyettese, sürgősségi birói hatóságot gyakorol, melynél fogva, az előterjesztett kén-elem fölött, a felek meghallgatásával, ideiglenesen s a főügyben hozandó határozatokra való befolyás nélkül, intézkedik és rendeletének nyomban foganatot szerezhet. E szakasz elvileg definiálja az egész hatáskört, szabályozza az illetékességet, sőt még az eljárást is. Expositiója a törvény- javaslatnak oly annyira, hogy a többi szakasz csak commen- tárul szolgál s hogy élelmes gyakorlat ez egy szakaszszal beérhetné. 71 4*
