Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)

Emmer Kornél: A Référé-rendszer s magyar alkalmazása [35., 1887]

48

Az 1867. évi javaslat,* mely az 1870. évi törvényt előkészítette, a rendelet ellen, a felebbviteli fórumhoz nyitott felfolyamodást mindazokban az esetekben, a melyekben a fő ügy re nézve felebbezés van megengedve. A kanton törvényhozása fentartotta az előbbi törvény nyújtotta orvoslatot.**

vni.

Egy magyar sürgősségi eljárás szükségessége. Ilyennek tervezete, szöveggel és magyarázattal. Zárszó.

Hát minálunk, magyaroknál, nincs sürgős jogügy? Hát minálunk nem kár az, ha a helyett, hogy nyomban védelmet, orvoslást találna a veszélyeztetett, a megsértett magánjog, három vagy hat év múlva nyeri diadalmas, akadémikus elismerését, mialatt a rosszhiszemű félnek ezer módja volt, magát az igazságszolgáltatás keze alól kivonni?

Milliókra tehetők azok a jogellenes veszteségek, a melyeket minden sürgősségi eljárás hiánya folytán, jóhiszemű felek évenkint szenvednek ; milliókra azok a károk, a melyek abból erednek, hogy minden csekélységből költséges per lesz, mely az igazi controversiák, a valódi jogviták érzékeny hátrányára, bíróságainkat foglalkoztatja! Naponta mennek kezeimen s biró- társaim kezein keresztül olyan perek, a melyek egy elnöki rendelettel, ha elvileg csak ideiglenes lett volna is, csirájukban elfojtattak volna.

Az 1836. évi XVIII. t.-cz. s az 1868. évi LIV. t.-cz. a «Vásári bíráskodás» intézményének megállapítása által némileg méltányolta a sürgősség követelményeit. De hát milyen kezekbe volt ez a jogszolgáltatás letéve ! És elvégre miért bizonyos alkalmakra szorítani a sürgős jogkérdések ellátását? Nem forognak-e

* Lásd egyébiránt: Exposé des Motifs du projet de Code de pro- eédure civile du Canton de Vaud. Partie Contentieuse.

** A lausanne-i référés-judikaturára nézve lásd: Repertoire des Arrets du Canton de Vaud. Par Charles Bőven. Lausanne 1877.

68