Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)

Emmer Kornél: A Référé-rendszer s magyar alkalmazása [35., 1887]

37 A bírósági szervezetről írt emléklapjaiban e nagyszellemü szerző, egy helyen a fölött elmélkelkedik, hogy mit tenne mint biró, egy okos és az igazságot jóhiszemüleg akaró férfi, a ki a szakszerű formákhoz kötve nincs? Kifejti, hogy az anyagi igazság megállapításában (az «alaki igazságot» már ő is az ész sajnos aberratiójának tekinti) mily óriási fölény nyel bír a tör vény biró fölött. Az így construált eljárást «természetes perrendnek» nevezi és rovatos párhuzamba helyezi a kötött, szakszerű perrenddel, lépésröl-lépésre feltüntetvén a kettő között fenforgó különb­séget. Mintha csak a référés-eljárást helyezte volna párhuzamba a mi eljárásunkkal.* Annyira felismerjük a référés-ben a Bentham-féle «természetes» eljárás formáit. A biró a természetes eljárásban. A mikor szükséges, a feleket maga -elé idézi és tanukként, szemtől- ezembe kihallgatja, hogy kölcsönö­sen megadják a szükséges felvilá­gosításokat s így megállapítja a per valódi anyagát. A kivételek, a távol­ság, a kor, betegség vagy a megje­lenés szükségtelensége által állapít­tatnak meg. * Az eljárás közvetlen és szóbeli, írás legfölebb akkor kell, a mikor a személyes megjelenés lehetetlen, vagy szóbeli előadásról jegyzet ké­szül, hogy maradandó nyoma legyen. * A tanukat a leghitelesebb módon, szóbelileg, alkalmi keresztkérdé­sekre hallgatja ki önmaga. Hol he­lyét látja, levélbeli tanúvallomást is elfogad. A hitelt nem érdemlő tanú vallomására mitsem ád. * a kötött eljárásban. A felek nem lesznek megidézve ; ügyvédek végeznek mindent; a fe­leket nem is látja, nem is hallja, valódi intentióikat csak találgatja. * Az Írások felhalmozódnak, em­lékiratok, nyilatkozatok s végte­len periratok alakjában; minden, dagadozó irályban s a törvényke­zés szószaporító alakszerűségeiben. * A tanukat nem az ítélő bírák hallgatják ki, nyilvánosság nélkül, előre szövegezett kérdő pontokra, a melyek az alkalmi kérdések tételét kizárják, más közeg vallatja. A leg- kétesebb tanú is válhatik bizonyíték­ká, a leghitelesebb kizárható. * 57

Next

/
Thumbnails
Contents