Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)
Székely Ferencz: A magyar büntető törvénykönyv büntetési és börtönrendszerének jelenlegi végrehajtása és ennek eddigi eredményei [44., 1889]
7 éven aluli egyének olyan helyeken, a hol javitó-intézet létezik, ebbe helyezendők el, és ez esetben munkára kényszerítendők. (1879. évi XL. t. ez. 19. §.) 6. A kihágásokra megállapított szabadságvesztésbüntetési nem: az elzárás. Két hónapot nem haladhat túl; legrövidebb tartama három óra. (Kbtk. 16., 17. §§.); végrehajtási helye köz- igazgatási, esetleg kir. bírósági fogház; módja: magánelzárás. Tartalmát a puszta letartóztatás teszi ki, a mennyiben az elzárásra ítélt egyén munkára nem szorítható, önmagát élelmezheti, és saját ruháit viselheti. (18. §.) 7. A pénzbüntetés bűntetteknél csak mint mellékbüntetés, vétségeknél és kihágásoknál mint fő és mint mellékbüntetés jöhet elő. Bűntetteknél és vétségeknél 1—4000 írtig (btk. 26. §.), kihágásoknál 50 krtól 300 forintig szabható ki (kbtk. 16. §.). Behajthatlanság esetében a pénzbüntetést szabadságvesztésbüntetésre kell átváltoztatni, és pedig kihágásoknál mindig elzárásra, bűntetteknél és vétségeknél pedig, ha főbüntetés volt: fogházra, ha mellékbüntetés volt: azon nemű szabadságvesztésbüntetésre, melyre az illető a pénzbüntetésen felül ítéltetett. (1878 : У. t. ez. 53. §., 1879 : XL. t. ez. 22—23. §§.) Az átváltoztatásnál bűntett és vétség esetében 1—10 írtig terjedhető összeg helyett egy nap, kihágás esetén 2 irtot felül nem haladó pénzbüntetés helyett 3—12 óra, 2—10 írtig egy nap, azon felül minden 10 írtig terjedhető összeg helyett egy- egy napi elzárás állapítandó meg. II. Mellékbüntetések büntető törvényünk értelmében: a már említett pénzbüntetésen felül; 2. a hivatalvesztés; 3. a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése; 4. egyes tárgyak elkobzása; 5. egyes szakképzettséget kívánó foglalkozás gyakorlatától való eltiltás; 6. kitiltás az országból. Kihágásokra kiszabható mellékbüntetések pedig — eltekintve a pénzbüntetéstől — 2. eltiltás valamely üzlet vagy ipar folytatásától; 3. kitiltás az országból; 4. egyes tárgyak elkobzása. 1. A hivatalvesztés és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése azzal a hatálylyal jár, hogy az elitéit nemcsak a szabadságvesztésbüntetés tartama alatt (btk. 59. §.), hanem annak kiállta, illetőleg elévülési idejének lejárta után is bizonyos hivatalait, állását, szolgálatát, kitüntetéseit elveszti, illess