Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)

Székely Miksa: A bírák és bírósági hivatalnokok felelősségéről szóló törvényjavaslat [43., 1889]

31

vétséget. Ugyanezért a legtöbb fegyelmi törvény részletesen szö- vegezi e pontot, mert nem közömbös a bírói karra nézve, hogy mindig tisztelet tárgya legyen, bárhol jelennek meg tagjai.

Ad) pont szerint fegyelmi vétséget követ el, «ha hivatali székhelyéről vagy rendeltetési helyéről főnöke engedelme nélkül eltávozik, vagy ha székhelyét vagy rendeltetési helyét a szünidő vagy szabadságidő elteltével el nem foglalja».

E pont szerint tehát ama biró fegyelmi vétséget követ el, a ki vasárnap pl. Esztergomba megy, vagy ha nyáron hivatali teendői elvégzése után üdülés végett néhány órára kirándul, a nélkül, hogy bejelentette volna azt.

A 9. §. példaszerűen felemlíti, hogy mi tekintetik fegyelmi vétségnek, emlékiratnak, beadványnak szerkesztése stb. Veszélyes az ily specificáló intézkedések felvétele a fegyelmi törvénybe, mert könnyen oda fejlődik a gyakorlat, hogy csakis a példaként felhozott cselekvények fenyíttetnek; valamennyi fegyelmileg büntetendő cselekményt pedig felvenni nem lehet, és szinte csodálkozunk, hogy miként nem inkább más cselekmények vétettek fel példaként: pl. a hivatalos titok oly megsértése, mely nem közönséges bűntett, a tanácskozás titkának elárulása, a bírónak a hivatali székhelyen kötelezett állandó lakása, a pertárgy magához váltásának tilalma. Mindezen részletezett kötelességek a szolgálati jogok és kötelességek közé veendők fel, ott van azoknak helye és nem a fegyelmi törvényben.

Fegyelmi vétségnek tekintetik, «ha a biró hivatali járandóságai könnyelmű és pazar életmód miatt egy évi javadalmazását meghaladó összeg erejéig egy huzamban 6 hónál tovább bírói foglalás alatt állanak» (10. §). A törvény ez intézkedése nem sok eredményt fog létrehozni. A hitelező gondoskodni fog arról, hogy megszakítsa 6 hónap elérkezte előtt a foglalást, de ha a pazar életmód mellett a bírónak nem több, csak egy évi hivatali járandósága foglaltatik le, 6 hónapon túl is maradhat a fizetés-foglalás alatt, pedig ez nem igen emeli a bírói tekintélyt, akár könnyelműségből, akár más okból ered az.

De a könnyelmű és pazar életmódnak meghatározása is felette nehéz dolog, mert más a pazar fogalom, ha oly bíróról van szó, a ki nagy földbirtokos és más annál, a ki csakis fizetésére van utalva.

69