Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)
Emmer Kornél: A Référé-rendszer s magyar alkalmazása [35., 1887]
25 érvényességének feltétele, hogy napra és órára szóljon; de sürgősségi requétere is szolgáltathat az ily utasítás alkalmat. A rendszerinti végrehajtói idézés, a legközelebbi ülésre, ennek nap és óra szerinti meghatározásával szól. A kézbesítés megtörténtének napja és órája kell, hogy fixirozra legyen. Az elnök dolga megállapítani, vájjon elégséges volt-e lélektanilag és physikailag az idő, mely a kézbesítés s a tárgyalás között lefolyt. Az intervallum-minimumok körül e részben felmerült okoskodások, mind elavultak. A párisi Cournak 1870. évi márcz. 8-iki határozata a mely, egy nem a legsürgősebbek közé tartozó esetre nézve két órai intervallumot elégségesnek nyilvánított, tudtommal az utolsó döntvény e részben. A sürgősségi keresetnek (exploit d’assignation) a Code 61. §-ában, a keresetekre nézve általában felállított kellékekkel kell bírnia — kivéve az ügyvédvallást* (constitution d’avoué). A végrehajtó iktatja. A kellékek kritikájában az elnök az ajquivalensek elmélete szerint jár el s azt nézi csak, hogy a lényeg meg van-e óvva ? A dolog természetéből folyik, hogy a perlekedési képesség is, a rendes eljárásétól eltérő szempont alá esik — hisz itt jogok perenkívüli fentartásáról, veszélyek elleni biztosításáról van szó. A férjes nőnek, férje engedélyére nem lesz ez eljárásban szüksége; a gyámolt kiskorú, a családtanács engedélye nélkül is lesz elfogadandó référés-félnek; az emancipált kiskorú, gondnoka nélkül is járhat el ez utón s a községek és közintézetek, közigazgatási hatóság engedélyére ez esetben nem szorulnak. Az elnök — kivéve ha aggályai vannak, az illető érdekeinek félismerhetése tekintetében — nem fog fenakadni alaki hiányokon. Döntvényeket e részben csak a községekre nézve ismerek. Az idegenek végre — ez eljárásban a judicatum solvi nevezetű óvadéknak, mely a perrendtartás általános elvei szerint tőlük megkívántatik, alávetve nincsenek; de azért, ha esete fenforog, óvadéknak annyiban alávethetők, mint más belföldiek, kiknek aggály esetén, az óvadék letetele szintén kötelességgé tehető. Említettem már, hogy ez eljárásban ügyvédi kényszer nincs, * Ügyvéd alatt itt avouét értek, mert írásbeli beadványok szerkesztésével avocat nem foglalkozik. 45
