Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)

Székely Miksa: A bírák és bírósági hivatalnokok felelősségéről szóló törvényjavaslat [43., 1889]

6

intés ellen jogorvoslat nem lévén engedve. Három évi kifogástalan viselet után a hivatalnok kérheti a feddés törlését az elnöktől vagy a fegyelmi bíróságtól, a szerint, hogy ki mondotta azt ki.

A felügyeleti jognál fogva rendbüntetésre jogosított a bíróság főnöke az alárendelt hivatalnokok ellen, a törvényszék elnöke járásbirákra, a felső törvényszék elnöke elsőfolyamodású törvényszékek elnökei ellen. A bíróság főnöke határozata ellen feddés esetén felebbezés engedtetik a legközelebb álló felettes hatóság elnökéhez, a legfőbb itélőszék elnökének feddése ellen az igazságügyminiszterhez.

Fegyelmi büntetések.

a) Hasonló rangba való áthelyezés a költözködési költség megtérítése nélkül; ezen büntetés súlyosbítható a fizetés keves- bítése által, 8 évnél nem hosszabb időre és a fizetés egy harmadánál több nem vonható el.

b) Bizonytalan időre való nyugalomba helyezés, a szabályszerű nyugdíj kevesbítésével, de az összeg pontos meghatározásával, a nyugdíj egy harmadáig terjedhetőleg.

c) A hivatalvesztés, mely czím és nyugdíjigény vesztését vonja maga után. Minden fegyelmi büntetés bevezetendő a személyi táblázatba, és a vétkesség nagysága, a szolgálati vétség súlyossága, a kötelességszegésből származó hátrányok szerint ítélendő meg, mily fegyelmi büntetés alkalmazandó, és csakis az illetékes fegyelmi bíróság által szóbeli tárgyalás után mondható ki.

Fegyelmi bíróság. 1. a legfelsőbb bíróság vagy semmítő- szék 9 tagból álló tanácsa, az elnök vagy helyettese elnöklete alatt, melyet egy évre a 4 póttaggal együtt az elnök állít össze és mely az igazságügyminiszternek bejelentendő, illetékes ösz- szes biráira és segédhivatalnokaira, kivéve saját elnökét, a felső bíróság elnökei, alelnökei és tanácselnökeire, végül az elsőfolyamodású törvényszék elnökeire és alelnökeire.

2. A felső bíróság 5 tagból álló tanácsa az elnök vagy helyettese elnöklete alatt, 2 póttaggal együtt akkép szerveztetik, mint a legfőbb bíróság, illetékessége kiterjed saját hivatalnokaira. Illetékességi összeütközés esetén a legfőbb bíróság határoz.

44