Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)

Székely Miksa: A bírák és bírósági hivatalnokok felelősségéről szóló törvényjavaslat [43., 1889]

4 De a mint igaz, hogy a legszigorúbb büntető törvény sem aka­dályozhatja meg, hogy bűntettek nagy számban el ne követtes- senek, és hogy e század elején Angliában a halálbüntetés sem volt képes a pénzhamisitási bűntetteket csökkenteni, ha az elő- föltételek, a nevelés, az erkölcsök hiányzanak, úgy a legszigo­rúbb fegyelmi törvény sem képes önmagában megakadályozni, hogy visszaélések elő ne forduljanak. Mielőtt a törvényjavaslat méltatásába bocsátkoznám, enged­tessék meg, hogy a fegyelmi hatalmat és a fegyelmi büntetést közelebbről vizsgáljam. Kétféle fegyelmi hatalmat lehet megkülönböztetni: az egyik az, mely tartalmilag és kiterjedésében az állam által szabá­lyozva van ugyan, de mely általa nem gyakoroltatik. Ide tarto­zik a szülő, tanító, főnök stb. fegyelmi hatósága. A második az, mely oly fontos, hogy azt maga az állam gyakorolja. Ezen csoport főhelyét foglalja el a hivatalnokok elleni fegyelmi jog. Maga a fegyelmi vétség kötelességszegés, mely által az állam és hivatalnok közt fennálló szolgálati viszony megsérte­tik. Ámde e meghatározás nem felel meg teljesen, mert minden hivatali bűntett vagy vétség egyszersmind a szolgálati viszony megsértése is. Egy egész iskola, élén HEFTER-rel, tagadja, hogy elvi különbség volna a hivatali és fegyelmi vétség közt, és ez iskola követői inkább a büntetés által vélik megkülönbözteten- dőnek a fegyelmi vétséget a hivatalitól. HXlschner («Das gemeine deutsche Strafrecht» II. kötet 1023. 1.) azt mondja: «a fegyelmi vétség megbüntetése tekin­tetében a bírói mérlegelésnek azon kérdés megoldásánál: váj­jon a hivatalnoknak meghatározott magaviseleté (Verhalten) fegyelmi vétségnek tekintendő-e, tág tér nyitandó». De szabato­san meg nem határozza azt, hogy mi a fegyelmi vétség. Leg­helyesebben oldja meg e kérdést List (Holtzendorfs «Rechts- lexicon» II. k. 970. 1.). Szerinte a fegyelmi vétség, szolgálati kötelesség megszegése, nem szükségkép a közjogrend megsér­tése, míg az utóbbi, a hivatali vétség. Ha egy és ugyanazon cse­lekmény a közjogrendet és egyszersmind a szolgálati kötelessé­get sérti, halmazat áll elő, tehát a sértő két úton büntetendő az állam által. tó

Next

/
Thumbnails
Contents