Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)
Emmer Kornél: A Référé-rendszer s magyar alkalmazása [35., 1887]
16 projet, valamint az olasz javaslat: mind, csak csekély változtatásokat javasolnak e törvénykönyvön. Lényegében ott áll sziklaerősen, a század különben kíméletlen kritikájának hullámai között: Monumentum sere perennius.... Mily szerencséje egy nemzetnek, ha jogi intézményeiben ily állandóságnak örvendhet! De térjünk vissza tárgyunk kis körébe ! Mily állást foglalt az 1806. évi reform a référés-intézménynyel szemben? Fentar- totta azt! A lieutenant civil teendőit részben a békebiró, nagy részben a törvényszéki elnök örökölte s a törvényhozás azt a jótéteményt, a mely a múltban csak Páris kiváltsága volt, kiterjesztette az egész országra. Eltértek a casuisztikától, melyben az 1685. évi rendelet mozgott és szerzői a référés elvi szabályozására határozták el magukat «Le discernement et la probité du président ou du juge délégué feront le reste» — mondja Eéal, az illető fejezet szerzője. «Mi elveket állapítunk meg — úgymond — az elnök vagy az őt helyettesítő biró itélőtehet- ségére és jellemére bízzuk a többit. Vajha — így folytatja más helyen — az elnökök mindenkor át lennének hatva mindannak a jónak a tudatától, a mit ez úton gyakorolhatnak, midőn házukat, igazságos ítéletekkel, a kiengesztelés és békesség templomává avatják föl. Vajha utánozni tudnák, fel tudnák eleveníteni személyeikben, e magasztos és családapai tevékenység gyakorlásával, azokat a nagyhírű bírákat, a Dargouge-okat, a Dufour-okat, a D’Alleray-ket, kik minden estén környezve ifjú jogtudósoktól, kik tehetségét termékenyítették, kik buzgóságát útba igazították: házukban hozott ideiglenes Ítéleteikkel, több pernek vették elejét, mint a mennyit, a nappal tartott törvény- széki üléseken, végleges Ítéletekkel elintéztek.» S mintha csak jóslatot mondott volna, csakhamar elnöke támadt a szajnai tribunalnak, a ki a Eéal által felállított példákat nemcsak elérte, de messze túlszárnyalta; a référés-eljá- rást, addig nem gyanított jelentőségre emelte, és emésztő hivatalos elfoglaltsága közepette, e szaknak azóta nagyra nőtt irodalmát olyan munkával gazdagította, mely tudományos absolut becse és gyakorlati értéke által, a référés-birák bibliájává lett s a legjelesebb újkori commentárok által sem szoríttatha- tott háttérbe. 36
