Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)
Tóth Gáspár: A polgári bíróságok szervezéséről [34., 1887]
4 «egyszerű ügy» fogalmát akként, hogy ilyennek tekintendő' minden ügy, mely könnyen tisztába hozható, vájjon meg lesz-e ezzel az egyes birói hatáskör akként jelölve, hogy ahhoz kétség ne férjen? Az ügy tisztába hozatalának kérdése könnyü-e vagy nehéz? ez a legtöbb esetben egyéni felfogás dolga. Yan számos biró, a ki a legbonyolultabbnak látszó kérdést is a legnagyobb könnyűséggel oldja meg, van ismét számos oly biró is, a ki a könnyűnek látszó, vagy könnyűnek nevezhető kérdés megoldásánál is nehézségekbe ütközik, melyeket leküzdeni alig képes. S aztán midőn az ügy a biró elé kerül, miből lehessen azt fölismerni, hogy az könnyen tisztába lesz hozható ? A kereső fél oly tisztán terjeszti elő ügyét, hogy azt kellene hinnünk, miszerint az minden nehézség nélkül tisztába fog hozatni, з ime,, midőn az ellenfél kifogásait előterjesztette, kénytelenek vagyunk belátni, hogy a könnyen tisztába hozliatónak vélt ügy bonyolulttá vált. Ha pedig az egyszerű ügyeket taxatíve akarnék elősorolni, ama kérdésre kellene mindenekelőtt válaszolnunk : a tételes jog melyik ágához tartozó ügyek tekinthetők egyszerűeknek ? azok-e, melyeknek a jogalapja a kötelmi jogban, a dologi jogban, az örökjogban, vagy a családjogban gyökerez? A felelettel hamar elkészülünk. Tagadhatlan ugyanis, hogy a jogélet minden terén lehetnek könnyebben, de lehetnek nehezebben tisztába hozható ügyek is, s így eredménykép bízvást kimondhatjuk, hogy a birói hatáskör kérdésének eldöntésénél, a társas birói és egyes birói hatáskör közötti határvonal megállapításánál az ügyeknek könnyebben vagy nehezebben lehető tisztába hozatala figyelembe nem vehető, mert a tisztába hozatal mikéntjét előre látni s így concrét módon a priori kifejezésre juttatni nem lehet. Áttérve az ügyek értékére, a «csekélyebb érték» nagyon viszonylagos fogalom. Százezrekre tehető azok száma, kiknél egy-két száz forint nagy vagyon, míg másoknál ugyanily összeg elenyésző csekélység. Bármily összegben állapítsuk is meg tehát az egyes birói hatáskör határát, a népek millióinak ügyei a csekélyebb érték révén kivétel nélkül egyes biró elé kerülnek, holott nekik ama néhány száz forint, mely fölött a biró Ítélni hivatva leend, nem csekély értéket, hanem egész vagyont kép4
