Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)
Emmer Kornél: A Référé-rendszer s magyar alkalmazása [35., 1887]
9 tán a référés hatóság szállományosa: addig Brüsselben a Kéférés- birák, különösen Ambroes elnök úr akadályoztatása esetében, lehetőleg áthárítják a törvényszékre az ügyeket.* De azért Brüsselben is hatékony az intézmény s a référés- ülésről, a sok csalódás után, a melyet tanulmányi útam, a szóbeliség tekintetében oly bőven nyújtott, mindenkor üdítő és buzdító benyomást hoztam haza. S önök uraim, e futólagosán ismertetett külsőségekből is láthatták, hogy az intézménynek czélszerűnek és népszerűnek kell lennie, hogy a jogélet mindennapi szükségleteit kell kielégítenie, ha minden formai kényszer nélkül, ily tömegesen veszik igénybe. De láthatták azt is, hogy a bírónak, a ki így megrohanva, el nem veszti lélekjelenlétét, ily biztonsággal és ily gyorsasággal, ily rövid idő alatt, oly sok ügygyei megbirkózik : hogy a reféres-birónak müveit juristának s éber eszű embernek kell lennie s valóban egyesítenie kell magában azokat a tulajdonságokat, a melyeket már Fkank Ignácz, mint a bíróban «mulhatlanul szükségeseket» felállított.** Ez a hatáskör valódi tűzpróbája a jó bírónak, büszkesége és ambitiója a franczia elnököknek, kik magukat e nehéz s az egyént annyira elfoglaló feladatnak mégis örömmel alávetik, mert bámulatos, hogy mennyire fokozhatja az ember munka( * Hogy e tapasztalásom nem véletlen eseten alapszik, mutatja az éles ellentét, mely e tekintetben a párisi s a brüsseli perrendtartási törvényjavaslatok között fennáll. A párisi javaslat 135. lapján így indokolja azt a fő-újítást, a melyet a référés intézményen tett: «A javaslat megengedi a référés-Urának, ha tapasztalásában vagy tájékozottságában teljesen nem bízik vagy a határozatnak nagyobb tekintélyt szerezni kivan, hogy az ügyet référés-ként az egész tribunal elé utálja. Tudjuk, hogy ez nem újítás, a melyet itt kimondunk, de jónak láttuk, hogy a Code e részben hallgatása után, e gyakorlatot világos törvény rendelkezés által felbátorítsuk.# A brüsseli javaslat pedig, a 190. lapon kategorice kimondja: «Л törvényszék elé utalás référés-ként, nincs többé megengedve. Túlkenyebnes kisegítője ez az elnöknek, a ki a felelősségtől irtózik.» ** Fkank Ignácz. Közigazság törvénye, II. kötet. 382. §. «A bíró jelességérül és eljárásárul.» Hogy a biró a magas hivatásának illő mértékben megfelelhessen, személyes érdem, főképen igazságszeretete, beható ész, nyugodt bzív, józan Ítélet, a mellett széles és mély tudomány, de jó név is, és díszes állásához illő fedhetlen erkölcs mulhatlanul szükséges.» ■29
