Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)
Balogh Jenő: Börtönügyi viszonyaink reformjához [39., 1888]
11 badeágvesztés büntetés ma több, magasabb, nemesebb valami, mint a szabadságnak puszta elvonása, minden okszerű kezelés, minden szakavatott bánásmód nélkül. S az állam, a törvényhozás bizonyára nem álhumanitárius tekintetekből szakított a régi (rendszernek nem is nevezhető) végrehajtási módozattal, hanem felhagyott ezzel a saját és a társadalomnak szembetűnő érdekében, elkerülhettem szükségből. Szakított évszázadoknak sötét hagyományaival azért, mert fölismerte, hogy a büntetési intézet nevét meg nem érdemlő régi börtönök szerencsétlen lakóit a közös elzárásban, minden javítási, megtérítési kisérlet nélkül eltöltött, kényelmes henyélés, elrettentés helyett, valóban megrögzött gonosztevőkké képezi ki és ezzel visszacsábítja a bűn útjára; felismerte, hogy a büntetés végrehajtásának régi módja mellett az elitélteket, ha azok ismét visszakerülnek a börtönbe, a szenyny, a tiszta levegő és a tápláló élelem hiánya valamikor elpusztította ugyan, de addig, valahányszor az elkövetett újabb büntetendő cselekményért rájuk szabott büntetés kiállása után kiszabadultak a börtönből, mint megrögzött, szokásszerü gonosztevők örökös rémületben tartották az egész társadalmat. S ezért nem bírom én megérteni, hogy a modern büntetési rendszereknek folytonos ócsárlói, az elitéltek dédelgetéséről panaszkodók nem látják át, vagy inkább nem akarják átlátni azt, hogy a kikényszerített tisztaság, a szoros rendhez és folytonos munkára szorítás, a letartóztatott ténykedésének, időtöltésének éjjel-nappal szigorú ellenőrzése, az erkölcstelen és elvadító társalgások és érintkezések gondos megakadályozása ezerszerte elret- tentőbb, félelmesebb büntetés a gonosztevők állandó osztályára nézve a régi állapotoknál és hogy a jelenlegi rendszer, az elitéltek munkaerejének kihasználása által, egyúttal összehason- líthatlanúl előnyösebb az államra is. De a főkülönbség a két korszak közt mégis az, hogy a modern büntetési rendszer az elitéltet nemcsak bünteti, hanem egyszersmind nevelni, erkölcsileg javítani törekszik, ellenben a régi végrehajtási módozat erkölcsileg csak ártott, csak rontott. És a reactionárius irány a modern büntetési rendszer nép- szerűtlenítése tekintetében bizonyára el fogja veszteni hatását, ha — a műveltség haladásával — a társadalom kebelében álta207
