Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)

Dell’Adami Rezső: A nemzetközi magánjog haladása [37., 1888]

A belga kormány 1885-ben hivatalosan hívott egybe nemzetközi congressust a kereskedelmi jog (tengeri-, váltó-, szállításijog) egységesítése tárgyában a kereskedelem érdekében.

Tudjuk, hogy — mint előbb a nagyposta és távirdai unió — több állam között létrejött a vasúti jog egy részére nézve a conventio (berni congressus), 1883-ban az első nemzetközi: unió az ipari tulajdon (szabadalmak, mustrák, árujegyek, közczímer haszr nálat, minták) oltalmára Francziaország, Belgium, Brazília, Spanyolország, Portugálba, Olaszország, Sváj ez, Szerbia, Guatemala és Salvador között. Ugyané tárgyban az 1885-ki római nemzetközi congressus némely módosítást ajánlott az Unió szerződésében.

Az írói és művészi jog számos nemzetközi congressusai hasonló czélból tartattak és végre az Unió létesült, a melynek állandó bizottsága Bernben székel.

Nem fejtegetünk most semmit; szárazon felsoroltuk a legfontosabb örvendetes tényeket. Igaz, van a képnek reverse is.

Időközben a keleti kérdés ismét felütötte hvdrafejét. Népek vére folyt szabadságért, uralomért. A bosszú és a hódítás dá- monjai nyugoton és keleten nehéz felhőket tornyosítottak fel, melyekből a zivatar előtti fojtó levegő árad szét. A békét beszélő népek nehéz fegyverben állnak és a gazdasági nyomás már is tűrhetlenné válik és növeli a negyedik rend destructiv működését.

A nemzeti Chauvinismus és elzárkózás szelleme, a nyers érdekháború a nemzetközi gazdaságban is egyre tért hódít.

E szomorít valóságot tagadni nem lehet és mellette a békebarátok apostolkodása satyrának tetszik. De ha egyelőre csak a háború iszonyait és jogtalanságait enyhíteni sikerült, sikerülhet idővel — a civibsatio nagyobb kiegyenlítése után — annak elhárítása is, a mint ma már p. o. az európai nagyhatalmak congressusa kisebb sőt egyes nagyhatalmat meg tud fékezni. Ennyiben, ha csak érdeket követ is, üdvös a diplomatia müve.

Mindenesetre pedig a kultúra nivellálására hathatós eszköz a jog lehető egysége, mely visszahat a nemzeti erkölcsökre és szellemre.

És azért különösen a politikai és nemzeti érdekbe nem iit43