Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)
Dell’Adami Rezső: A nemzetközi magánjog haladása [37., 1888]
38 végrehajtása a pareatis megadása feltételeinek s garantiáinak meghatározása mellett. Az 1875-ki hágai gyűlésen Mancini a speczialis magánjogot újra 10 pontban formulázta. Asser újabb perjogi propositiókat tett; hogy 1. a bírói hatáskör és illetékesség ratione personae szabályozandó, nehogy több állam ítélete keletkezhessék; 2. idegenek óvadéka (hacsak nem általános a felperesi óvadék) eltöröltessék s ők is részesüljenek szegényképviseletben. A mozgalom ez időben a társulatokból a parlamentbe is vitetett. A békebarátok társaságának titkára, sir Richard Henrik, 1874 julius 4-én az angol ltépviselöház elé terjeszté azon határozati javaslatot, «hogy a királynő felkéressék külügyi államtitkára odautasítására, hogy a többi hatalommal magát a végből tegye érintkezésbe, hogy a nemzetközi törvények tökéletesbít- tessenek és a nemzetközi választott bíróság intézménye általános és állandó rendszerré tétessék». A kormány (Gladstone) oppor- tunitási ellenzése daczára a Richard által fényesen indokolt motion 10 szótöbbséggel elfogadtatott. 1874 november 24-én Mancini hasonszellemű indítványt tett az olasz parlamentben, mely egyhangúlag elfogadtatott. A határozat így szólt: «A kamara kifejezi óhaját: hogy a király kormánya a külügyekben odahasson, hogy a választott bírósági döntés gyakori, elfogadott eszközzé legyen az ily döntésre alkalmas nemzetközi viszályok igazságos rendezésére. «Javasolja adott alkalommal e szerződésekben annak kikötését, hogy a kérdések megállapítása a választott bírákra bízassák. «És maradjon a kormány érdemes kezdeményező, mint több év óta Olaszország és más művelt államok közötti oly szerződések kötésének előmozdításában, a melyek az illető nemzetek érdekében a nemzetközi magánjog főszabályait egységesen és kötelezően megállapítják.» 1874 junius 17-én egyhangúan elfogadta az északamerikai Egyesült-Államok képviselőháza a következő határozatot: «Tekintve, hogy a háború minden időben a népek anyagi érdekeinek pusztítója és tendentiáiban erkölcstelenítő, a íelvilá- gosodott közvéleménynyel ellentétben volt. «Tekintve, hogy az emberiség és testvériség érdekében a 158
