Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)

Dell’Adami Rezső: A nemzetközi magánjog haladása [37., 1888]

■ii

ш.

Nemzetközi egyesületek, gyűlések és szerződések.

A nemzetközi magánjog fenntartja a különböző magánjog érvényét, de sokszor a conflictus ép ezáltal megoldhatlanná válik, így p. o. az állampolgárság szerzése, vesztése, többes és semmi honosság eseteiben. E. Lehr a kettős honosság érvényesítésének korlátozásáról érdekesen értekezett (Revue de droit int. t. 12. p. 312. squ.), de Bluntschli klassikus tanulmányban (ugyanott) az alapelvek egyseges szabályozásának szükségét mutatta ki. (L. még Cogordon : De la nationality au point de me international. Paris 1877.)

A jog egyes részeiben, minő a kereskedelmi-, vátló-, tengeri- és csődjog már nemzetközi jellegük is követeli és lehetővé teszi az egységes rendezést.

így továbbá a külföldi Ítélet végrehajtása nem szabályozható egységes területi illetékesség nélkül, mert különben több ország ítélete jöhet létre ugyanazon ügyben, melyek egymástól eltérhetnek.

Az olasz polgári törvénykönj^v 6—12. art. példát adott a nemzetközi jog codificálására, de helyes szabályai illuzoriusok lesznek a gyakorlatban különböző külföldi jog mellett. így p. o. az 5. art. kimondja az örökség kérdései egységes szabályozását, tekintet nélkül a javak természetére s fekvésére. De mit használ ez, ha a hagyaték ingatlanai oly országban vannak, mely ez esetben a lex rei sitae-1 alkalmazza. Itt tehát a törvényhozások bizonyos concessiója szükséges.

Az ily jogegységesítés eszméjét már 1851-ben vetette fel Leone Levi tanár a londoni első világkiállítás alkalmával Albert herczeg előtt s utóbb III. Napoleon-mik is mutatott be erről memorandumot.

1862-ben alapíttatott az angol association for the promotion of social science mintájára az Association internationale pour le propres des sciences sociales, melynek czélját Auo. Couvrf.ur titkár megnyitó beszéde (szemptember 22.) úgy jellemezte, hogy «un vaste instrument d’enquete» legyen.

154