Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)

Dell’Adami Rezső: A nemzetközi magánjog haladása [37., 1888]

II

los Calvo-tói, ki az első nemzetközi jogi szótárt is írta. (Diction- naire de droit internationale public et privé 2 köt. 1885.)

Specialis délamerikai jogi mű R. F. Seijas-é: El dereeho international hispanno-americano publico у privado (1884. Caracas), mely a venezuelai elnök Joaquim Crespo auspitiuma alatt jelent meg.

Sőt a buenos-ayresi Nueva Revista (szerkeszti Quesada) még az eltűnt indián országok nemzetközi jogának kutatásáról is közöl tanúlmányt A. Alcorta tollából (1881. t. 1. 1 füzet.)

A hollandi írók között első helyet foglal el T. M. C. Asser, a Revue de droit int és az Institut egyik főmunkatársa, kinek klas- sikus nemzetközi magánjoga (felölelve a kereskedelmi és perjogot is) méltán íordíttatott francziára, németre stb. idegen nyelvre is. Alph. Rivier forditása; Elements du droit international pnvé Paris 1884.)

Sok becsest tartalmaz az orosz irodalom is, melynek közjogi vezérirója Ch. Martens e téren tudvalévőén ma elsőrangú tekintély. Főmunkája: A mívelt népek modern nemzetközi joga (I. k. 1882.). Számos monográfiája is közjogi tartalmú. A Reme de droit int.-ba írt tanulmányai között felette érdekes egy a nemzetközi jog alapjáról.

Mellette említendő Kapoustine (Apergu général des matures de droit international 1856—59. és Droit international 1873.), Katchenowsky (Expose scientifique du droit international 1863—66.), Stoianow (Esquisse de l'histoire et de la dogma- tique de droit international 1875.), Ivanow (Du caractere des relations internationales et du développement historique du droit international 1874.) és Cantacuzene herczeg, Speransky és Ka- jViarowski grófok, Sperowsky, Besobrasoff, Eichelmann, Dane- wits, Trussevits stb. közjogi művei.

Ezen rövid irodalmi szemle is mutatja a pezsgő életet, mely a nemzetközi jog, a jogtudomány e határtudománya, műhelyeiben uralkodik. És ez élet ereiben a szabadság és haladás, a hu- manismus szelleme lüktet.

Kivétel nélkül, bármely nemzethez tartozzanak, a kiváló írók túlemelkednek a szűkkeblű állásponton és előkészítik az államfeletti jog alkotását. És már nem hajhásznak meddő utópiákat, mint a XVIII. század humanistái, hanem positiv tervek131