Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)
Dell’Adami Rezső: A nemzetközi magánjog haladása [37., 1888]
'J jog is már Grotius előtt mivelőkre talált, mire nézve az angol jogtörténet érdekes adatokat kozott napfényre. így például említjük D; Valentin Dale államtanácsost, kinek müve: Notes of the wars in ancient times etc. 1567-ben jelent meg. A master of the Rolls sir Julius Caesar (1557—1636) 1596-ban adta ki folián- 8át: Acts, orders and decrees etc. (t. i. a court of request határozatai 1. Hallam. Constitutional hystor;/ of England ch. 3). William Wellwood 1594—1622 több latin müvet adott ki. William Fcjllbecke már rendszeres munkát írt (The pandects of the law of nations 1602.) Angol volt, mint tudjuk, Grotius legnagyobb előzője, Richard Zouch is. (1590—1660.1. mindezekről Ward : An inquiry into the foundation and history of the law of nations.) Csak a legkitűnőbbeket kiemelve az újabb irók sorából, megemlítjük Francis Wharton müvét: A treatise on the conflict of laws (II. kiad. Philadelfia 1881.), mely az amerikai jogra nézve most Story helyét foglalja el. Az angol admiralty court tudós bírája, sir, Róbert Phillimore nagy művét (Commentaries on internazional law. III. kiad. 3.köt. 1882—83), noha ez majdnem kizárólag közjogi, sőt részben, mi felette érdekes nemzetközi egyházjogi tartalmú. William Beach-Lawrence volt amerikai követ, Wheaton commentárjának szerény czíme alatt (Commentaire sur les elements du droit international et sur l'histoire des proyrés du droit des gens de Henry Wheaton t. 1. 1868. t. 2. 1869. t. 3. 1870 etc. 1881-ben bekövetkezett haláláig) terjedelmes excursu- sokban összehasonlító jogtudományi tanulmányokat is közölt, melyek az anyag gazdagsága folytán roppant becsesek. (Csak például említjük a házasságjogi tanulmányt a III. kötetben, melyet a Revue de droit international is közölt t. 2. p. 53—91. 245-—248.) Az első és egyedüli, kontinentális fogalmak szerint rendszeres nemzetközi magánjogot, mely az angol jogot teljesen ismertetve, re dec tál a kontinentális jogokra is, a cambridgei tudós, John Westlake-ó (A threatise on private internazional law I. kiad. 1858. II. kiadás 1880), a ki a Revue de droit international-пак is egyik kitűnő munkatársa és az Institut tevékeny tagja. Nagyrészben közölte művét a Reme is, németre maga Holtzendorf fordította. A nemzetközi közjogi munkák, mint pl. Travers Twiss 129
