Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)
Dell’Adami Rezső: A nemzetközi magánjog haladása [37., 1888]
e birtokát s azt nem is kapta vissza, míg 1860-bän Garibaldi véget vetett a bourbon serának. Az idevonatkozó művei: Della nazionalitd come fondamentO' del diritto delle genti (1851), De' progressi dei diritto nella societd, nella legislazione e nella seienza (1859) és La vita de' popoli nell' umanitá (1872, római egyetemi előadások), mely utolsó értekezést P. S. Mancini maga legtöbbre becsül. (Ezt jelölte ki a jog ezen ágából legbecsesebbként kérelmemre fordítás végett a magyar t. akadémia számára.) Egyidejűleg lépett fel az olasz közélet egyik legnemesebb alakja Tebenzio Mamiani della Rovere gróf (1800-—1885), hason- szellemü művekkel. (Dell’ ottima congregazione nmana e del principio di nazionalitd. 1859. Di un nuovo diritto publico euro- peo. 1859.) Mamiani alapul veszi ugyan az államot, nem puszta derivatumnak, de gyakorlati eredményeiben mégis találkozik Mancini eszméivel. .Jellemző halála előtti nyilatkozata, hogy a nemzetközi jog a tudományok tudománya. (Tőle bírjuk a büntetőjog bölcsészetét és társadalmi philosophiát is: P. S. Mancinival együtt «Fondamenti della filosofia del diritto etc.» 1875—; egyedül tőle «Lettere in interno torno alia philosophia del diritto etc.» és «delle questioni sociali» 1882.) A követők sorából említjük Domenico CARurri-t (Principi di libero governo 1859), Diodato Lioy-t (Del principio di nazionalitd etc.), MoRDENTi-t (II passato, il presente e Vaveniex delle nazioni), P. FioRE-t (ki később eltért: Di un nuovo diritto internazionale pubblico), Eerrero Gola-í (Corso di diritto internazionale 1866), Luigi Palma-í (Del principio di nazionalitd nella moderna societd europea), del BoN-t (Instituzioni del diritto pubblico internazionale 1868), és főleg EsRERsoN-t (II principio di nazionalitd applicato alle relazione civili internazionali 1868. Ugyancsak tőle bírunk nemzetközi váltójogot, diplomatiai és tengeri jogot: «Diritto cambiario internazionale» 1870. — «Diritto diplomatico e giurisdizione internazionale marittima etc.» (1871—1874.) A nemzetiségi elv ellen különben újabban több kitűnő olasz író is nyilatkozott, így E. Brusa, Padeletti (Sui problema internazionale della societd giuridica degli stati 1878. Delle aggrega- zione legittime secondo il diritto internazionale 1879) és P. Fiore, 126
