Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)
Dell’Adami Rezső: A nemzetközi magánjog haladása [37., 1888]
4 De ma ezen jog irodalmának kitűnő termékei is, mint P. és J. УоЁТ, BoULLENOIS, d’ARGENTRÉ, HüBER, BODENBURG stb. munkái,* a statutum-elmélettel együtt csak úgy el vannak temetve, akár a glossatorok és olasz praktikusok vonatkozó észrevételei; csak a múlt század egyes közjogi és észjogi írói, mint Burlamaqui és főleg Yattel ** bírnak még jelentőséggel. Századunk első felében több kitűnő író foglalkozott a nemzetközi magánjog tételes anyaga összehordásával, mi mellett nagyobb részük ez egész jogot még mindig — a területi souverai- nitással szemben —- csak udvariassági concessiora (comitas) vagy méltányosságra alapította. Ez írók közül felemlítjük az angol-amerikai jogot felölelő STORY-t (Commentaries on the conßict of laws. Boston, 1834.), az európai jogot nagy részletességgel ismertető Eoelix-í (Traité Ли droit international privé. Páris, 1843.), Massé-í (Le droit commercial dans ses rapports avec le droit des pens et le droit civil. Páris, 1846.), Bocco-t (Del uso e autoritá delle leggi etc. con le persone e con territorie degli stranieri. Napoli, 1843.) a nemzetközi jogot már az idegen nemzet jogának elismerésére alapító Mailher de Ciiassat ( Traité des Statuts stb. Paris, 1845.), a római jogból kiindulva egész új elméletet alkotó F. v. Savigny-í (System des Römischen Rechtes VIII-ik kötet 1848.), Wheaton^ (Elements of international law. London, 1836.) és hogy legalább osztrák írót is említsünk, magyar nem lévén, Vesque v. Pütt- LiNGEN-t (Die gesetzliche Behandlung der Ausländer in Österreich. Wien, 1842.). Ezek mellett természetesen a magánjogi irók, így különösen a franczia code civil kommentátorai és a német és német-római jog mivelői (Eichhorn, Thöl, Wächter stb.) szintén foglalkoztak * P. Voet : De statutis eorumque concursu liber sin/pdaris. Amste- lodami 1651. J. Voet: Comment, ad Pandectas 1. 1. t. 4. p. 2 de statutis. L. Boullenois : Traité et de la personnalite et de la re'alite' des lois, cou- tumes ou Statuts. 2 vol. in 4-o Paris 1766. Argentraeus: Commentarii in patrios Britonum leges etc. 1567. U. Hdber: Praelectiones iuris rontani p. 2. ad t. 3. 1. 1. de legibus: de conflictu legum Tranequerae 1699. Chr. Kodenburg : Tractatus de iure cimjugum,: tractatus de iure quod oritur ex statutum conflictu. Projecti ad Rhenum 1553. ** Vattel: Le droit des gens. 2 köt. Leyden 1758. m
