Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 3. kötet (28-33. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 3. (Budapest, 1887)
Jellinek Arthur: A törvényhatósági tisztviselők, segéd- és kezelő-személyzet elleni fegyelmi eljárásról [29., 1886]
nem lévén, nem tudom, hogy mily alapon fog ítélni a felebbviteli forum ? A mi az elévülést illeti, ha lehetne egy időpontot meghatározni, melytől az elévülés számítassék, az csak a szolgálati viszony megszüntetésének időpontja lehetne. Mert nézetem szerint a fegyelmi ügy nem mindig csak személyes érdek és a személyes biztonság vagy nem tudom annak a hivatali közeg biztosításának kérdése szempontjából ítélendő meg, hanem a szolgálati érdek szempontjából. Azért azt hiszem, hogy elévülésről addig, mig a szolgálati viszony fennáll, nem lehet szó. Rögtönözve ebből állanak szerény észrevételeim. Dr. Lánczy Gyula: Óhajtandó lett volna, hogy a t. előadó úrnak igen tartalmas előadása nyomtatásban előttünk legyen, a végből, hogy annak érdemleges vitatásába bocsátkozhassunk. Mindazonáltal, habár az meg nem történt, miután egy későbbi külön megvitatásra alig van kilátás: még ezen előhaladott órában is csak egy-két szempontnak és mellékkörülménynek jelzésére vagyok bátor a t. értekezlet figyelmét kikérni. Mindenek előtt szükségesnek tartom ismételve kiemelni, a mit t. előttem szóló Dábdai úr is hangsúlyozott, t. i. hogy itt szó sincs egy legfelsőbb fokban létező önálló fegyelmi bírósági szervezetről, a mint azt az értekezés feltételezni látszott. A belügyminisztériumnak az a fegyelmi bizottsága, a melyre a miniszter- elnök úr is ráutalt a legközelebb lefolyt országgyűlési vitában, az nem egyéb, mjnt elintézési expediense a belügyminiszternek, nem egy önálló collegialis hatóság. S ez a megkülönböztetés úgy elvi, mint gyakorlati jelentőséggel és kihatással bír. Mert a kizárólagos miniszter-felelősség és teljhatalom elve, a miniszter egyéni határozásának ténye a fegyelmi ügynek ezen collegialis elintézése által érintve nincsen : annak létéből tehát bárminemű következtetés a fegyelmi judicaturának szervezésére nem vonható. Az imént hallott értekezés lényegére nézve egyébiránt nekem az az általános észrevételem, hogy a fegyelmi eseteket, a fegyelmi eljárás lényegét elvileg is nem eléggé szorosan határolta el a t. előadó úr, hanem részint a büntetőjogi felelősség elemeivel, részint illetékességi és a vitás közigazgatásjogi elemekkel elegyítette össze. Azt hiszem pedig, hogy ezeket szorosan el kell 40 82
