Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 3. kötet (28-33. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 3. (Budapest, 1887)
Jellinek Arthur: A törvényhatósági tisztviselők, segéd- és kezelő-személyzet elleni fegyelmi eljárásról [29., 1886]
A fegyelmi tárgyalásról. 23. §. Ha a fegyelmi tárgyalás megtartását rendelő határozat jogerőre emelkedett, a fegyelmi választmány elnöke tárgyalási határnapot tűz ki. A fegyelmi eljárás alá vont tisztviselő azzal idézendő meg, hogy igazolatlan elmaradása, az ítélet hozatalát gátolni nem fogja. 24. §. A tárgyalásra rendszerint beidézendök : a tiszti ügyész, és az illető tisztviselő által megnevezett tanuk, esetleg szakértők. 25. §. A tárgyalás szóbeli és nyilvános és annak kizárása csak közerkölcsiség tekintetéből rendelhető el, a mely esetben az 1868: LIV. t.-cz. 104. §-a rendelkezései betartandók. 26. §. A tárgyalásról pontos jegyzőkönyv vezetendő, a melyet az elnök és jegyző ír alá. 27. §. A tárgyalást az elnök vezeti. A vizsgálati iratok felolvasásának csak annyiban van helye, a mennyiben a kihallgatott tanuk vagy az illető tisztviselő nem jelent meg. Közvetlen kérdezési jog illeti meg a tiszti ügyészt és az illető tisztviselőt. 28. §. A mennyiben a bíróság a kihallgatott tanuk rneglii- teltetését szükségesnek találja, az eskü kivételénél az 1868: LIV. t.cz. 204. és 242. §-ai alkalmazandók. 29. §. A tárgyalás befejezése után a tiszti ügyész szóval terjeszti elő indítványát, felmentésre vagy megbüntetésre, és az utóbbi esetben a büntetés nemére is. Az ügyészi indítvány a bíróságot nem kötelezi. 30. §. Az ügyészi indítvány után a fegyelmi eljárás alá vont tisztviselő terjeszti elő védelmét. A tisztviselő védővel is élhet, a mely esetben mindketten válaszolhatnak a tiszti ügyésznek. 31. §. A fegyelmi választmány a tárgyalás alkalmával felmerült bizonyitékok alapján hozza Ítéletét. Az ítélet azon ülésben hozandó, a melyben a tárgyalás be lett fejezve. Az ítélet felmentésre vagy vétkesre szól, meghatározza a 32 IV. FEJEZET. 74
