Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 3. kötet (28-33. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 3. (Budapest, 1887)

Jellinek Arthur: A törvényhatósági tisztviselők, segéd- és kezelő-személyzet elleni fegyelmi eljárásról [29., 1886]

A törvényhatósági tisztviselők, segéd- és kezelő-személyzet elleni fegyelmi eljárásról.

I. FEJEZET

Általános határozatok.

1. §. A törvényhatósági tisztviselő, a segéd és kezelőszemélyzet tagja ellen fegyelmi eljárásnak helye van:

aj ha hivatali kötelességeit vétkesen, de nem azon bűnös czélból szegi meg, hogy ez által magának vagy másnak illetéktelen hasznot szerezzen, vagy valakinek jogtalan kárt okozzon;

b) ki botrányos magaviseleté miatt tiszteletre és bizalomra méltatlanná válik;

c) ki hivatali kötelességeinek teljesítésére, betegség és a szellemi erők fogyatkozását kivéve, képtelennek bizonyúl, kivéve azokat, a kik az 1883. I. t.-cz.-ben megkívánt minősítéssel bírnak.

d) a kire nézve a kinevezés vagy választás után bebizonyul, hogy az 1883. I. t.-cz. 1. §-ában körülírt feltételek hiányoztak, vagy pedig oly körülmény már akkor merült fel, a melynek következtében az illető megválasztható vagy kinevezhető sem lett volna.

2. §. A fegyelmi vétség büntetése:

a) dorgálás;

b) 10 írttól 50 írtig ;

c) 50 írton felül 500 írtig terjedhető pénzbírság;

d) hivatalvesztés.

3. §. A fegyelmi jogot gyakorló hatóság a büntetést a vétség súlyához képest saját belátása szerint határozza meg.

Az 1. §. c) és d) pontja esetében a marasztaló Ítéletben büntetéskép mindig a hivatalvesztés mondandó ki.

4. §. Azon esetekben, a melyekben a köztörvényhatóságokról szóló .... t.-cz. 69. §-ának m) és 72. §-ának l) pontja alapján rendbüntetés alkalmaztatott, a jelen törvény értelmében megindítandó fegyelmi eljárás ki van zárva.

5. §. A tisztviselő azon cselekvényért, melyet a törvény vagy az illetékes felsőbb hatóság jogos hatáskörében kötelességévé tett, fegyelmi utón felelősségre nem vonható.

28

7(1