Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 3. kötet (28-33. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 3. (Budapest, 1887)
Jellinek Arthur: A törvényhatósági tisztviselők, segéd- és kezelő-személyzet elleni fegyelmi eljárásról [29., 1886]
"23 t.-cz. és a melyet a büntetőtörvénykönyv idézett fejezetében •érvényre juttat, a fegyelmi törvényben is elismerést találjon. E követelménynek megfelelően a fegyelmi törvényben is kifejezést kellene adni annak, bogy a tisztviselő oly esek-kményért, melyet a törvény vagjr az illetékes felsőbb hatóság jopos hatáskörében kötelességévé tett, fegyelmi utón felelősségre nem vonható. Jellemző, hogy a javaslat, mely czélul a fegyelmi eljárás szervezését tűzte ki, eljárási részeket és elveket egyáltalán nem is tartalmaz. Ezen hiány kiegészítést nem lel abban, hogy az 1876: VI. t.-cz. 2. és 3. része, mely a közigazgatási bizottság, mint fegyelmi hatóság teendőit szabályozza, a jelen javaslat által is érvényében íentartatott. A törvényjavaslat csak arra szorítkozik, hogy megállapítja a fegyelmi jogot gyakorló hatóságokat, megadja a fegyelmi vétségek már ismertetett fogalommeghatározását, felállítja a büntetések sorrendjét, de a mikénti keresztülvitelt, a tisztviselőnek, magánfélnek, tiszti ügyésznek és első vagy feleb- bezési bíróságnak eljárását egyáltalán nem is érinti és nélkülözi azon biztosítékokat is, a melyeket az ítélkezés terén, legyen a tárgy akár büntető, akár fegyelmi, akár magánjogi természetű, — megállapítani kell. A javaslat az eljárást két fő részre osztja: a vizsgálatra és a fegyelmi eljárásra, mert, mint az 5. §. mondja, a vizsgálat befejezése után veszi a fegyelmi eljárás kezdetét. Ezen téves felfogás, a mely a vizsgálatot és a vizsgálat folytán azzal egyidejűleg vagy annak befejezése előtt elrendelt felfüggesztést nem tekinti még a fegyelmi eljárás kezdetének, -— azon következményt vonja maga után, hogy a létesíteni kívánt eljárás egészében összefüggés nélküli részekből áll, a melyeket nem uralnak egységes eljárási elvek. A vizsgálatot a 3. §. értelmében ugyanazon közeg teljesíti, a mely az-ítélethozatallal van megbízva. A vizsgálat vezetése ezen közeget korlátlanul megilleti, és a köztisztviselő az eljárás folyó - mán semminemű jogot nem érvényesíthet: nem kívánhatja a vizsgálat folyamán bizonyos ténykörülmények megállapítását, bizonyítékok beszerzését; sőt még a vizsgálat befejezése után sem ad neki a javaslat oly jogot, hogy a kiegészítést egyik vagy másik 65 VII.
