Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 3. kötet (28-33. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 3. (Budapest, 1887)
Jellinek Arthur: A törvényhatósági tisztviselők, segéd- és kezelő-személyzet elleni fegyelmi eljárásról [29., 1886]
‘21 sük, úgy azt a javaslat indokolásában a következő szavak adják meg: «Ezen §-ok a törvény 81. és 89. §-ait csekély stylaris módosítással tartalmazzák». Egy fontos alkotmányjogi kérdésnek a létező törvényekkel ellenkező megoldása stylaris módosításnak tüntettetik föl. Holott annak kimondása, hogy a köztörvényhatósági tisztviselőknek az illetékes felsőbb hatósági meghagyásból véghezvitt ténykedése fegyelmi eljárás tárgyát nem képezheti, következményeiben oda vezet, hogy a köztisztviselő kénytelen a törvény ellenére sérelmet ejteni. Ha pedig jogi önérzete vagy kötelességérzete folytán a felsőbb hatóságnak törvényellenes meghagyását nem teljesíti, kiteszi magát a legszigorúbb fegyelmi büntetésnek, a hivatalvesztésnek; ha pedig teljesíti, kiteszi magát annak, hogy a büntetőtörvény alapján, a mennyiben ténykedése az ott körülírt bűntett vagy vétség tényálladékát megállapítja, felelősségre vonatik. De még messzebbmenő következményektől is kell tartani. Ha ugyanis ezen elv szentesítve és kimondva lesz a fegyelmi eljárásra vonatkozólag, vissza fog az hatni a hivatali büntettek és vétségekre is; és az összhang kedvéért kénytelenek leszünk feláldozni a közjogi biztosítékok egész rendszerét, a melyeket a büntetőjogban hosszú küzdelmek után érvényre tudtunk juttatni. Ha ezen felfogás ellenében indokul az hozatnék föl, hogy a közigazgatás egységes volta, a közigazgatási hatóságok rangfokozata, a közigazgatási tisztviselőtől sziik- ségszerüleg megkívánt engedelmesség ily értelmű felfogás érvényre emelésével sérelmet szenvedne, ha mindegyik közegnek megadatnék ama jog, hogy a íelsőbbségi meghagyásnak végrehajtását a jelzett ismérvek fenforgásától, illetve ezek elbírálásától tehetné függővé, és hogy ez magát a közigazgatásnak egész menetét zavarná, — úgy erre a következőket felelhetni: Bármily fontosaknak is ismertessenek el ezen érvek, hatályukban lényeges változást szenvednek, ha szem előtt tartjuk, hogy a megkívánt ismérvek fölállításának íőczélja: biztosítani a közigazgatás egész területén a törvényességet, és megakadályozni, hogy a törvénytelenség, a törvénybe ütköző meghagyás végrehajtása fegyelmileg kierőszakolható kötelességgé tétethessék. És különben is, a mint az a két ismérv: törvényes íelsőbbség és jogos hatáskör a büntetőjog terén magát a közigazgatást és annak egységes voltát nem veszélyeztette, a fegyelmi eljárás 63
