Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 3. kötet (28-33. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 3. (Budapest, 1887)
Végh Arthur: Lachaud védőbeszédei [28., 1886]
42 zás és mellékviszonyok nem dermesztik meg s nem szorítják visz- sza a valódi hivatás tetterejének kifejtését, és nem gátolják a képességeket, erejüknek a társadalmi élet minden fontos mozzanatában nyilvánuló, alkotó és szervező kifejtésében. A hol a valódi tehetség —- bármi czímen és ürügy alatt leszoríttatik: ott az ezt illető helyet a silányság foglalja el; a közérdeknek ott sülyednie, a valódi tekintélynek hanyatlania kell, s a hol oly viszonyok fejlődhetnek és íentarthatók — ott el lehet mondani: hogy a jövőt nem a haza átértett valódi érdeke irányozza, s hogy azt nem igazi államférfiak készítik elő. A tudomány önérzetet szül; ezt elismerni, ezt ápolni, s mint az áldásos alkotások, a valódi regeneratio forrását, a társadalom jól értett érdekében ápolni — az államférfiaknak nemcsak feladata, hanem hivatott- ságuknak egyszersmind ismérve. Lachaud az által válhatott nagygyá, mert hazájában az egyéni érték harcza az előítéletekkel már régen kiküzdve lett; a tisztelet, mely őt környezte, a bámulatos hatás, melyet közvetlenül és közvetve gyakorolt: az egyéni érték érvényesülhetésének nem csak az intézményekben, hanem — és főkép a társadalom szellemében meglévő föltételeiben találja megfejtését. Intő jel ez — és tanítás különösen mi reánk, Magyar- országra — a hol az egyéni érték, s a szellemi emelkedettség szülte nemes önérzet, — valljuk meg őszintén, az utóbbi időkben báJ torításra, buzdításra nem talált. (Helyeslés.) Nincs most egyéb hátra, mint a tisztelt előadó úrnak érdekes előadásáért az egylet nevében köszönetét mondani. (Éljenzés.) Dr. Fayer László, s. k. Csemegi Károly, s. k. titkár. elnök.
