Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 3. kötet (28-33. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 3. (Budapest, 1887)
Végh Arthur: Lachaud védőbeszédei [28., 1886]
31 oly csapást mért rá, hogy lebukott a földre. Az ütés erőtlenné tette, de eszméletét nem vesztette el, ügy, hogy érezte, hogy testét ösz- szekötözik s aztán elájult. Jó későre nyerte vissza eszméletét, hogy helyzete egész borzasztóságát észlelje. Armand, a mint az áldozattal szembesítve lett, nem bírta megtartani hideg vérét, a mit pedig jul. 7-én ugyancsak fitogtatott. Roux Móriczot, hóhéra láttára, ideges rángatódzások fogták el, a melyeknek ékes szóló kifejezése nem kerülte ki a vizsgáló biró figyelmét. Megjelölte a bűnöst, mielőtt beszélni birt volna, s a mikor a gondviselés visszaadta beszélő képességét, ép oly erélyesen nevezte meg kínzóját, mint a mily következetességgel megjelölte. Vádlott a védekezési eszközök különbféle nemeit kísérletté meg, s mindannyit sikertelenül. Eleinte azt akarta elhitetni, hogy jelen esetben ismeretlen kezeknek tulajdonítandó a gyilkossági kísérlet s az értelmi szerző Roux kedvese. Később azt kívánta demonstrálni, hogy öngyilkosság esete forog főn. Ma pedig azt akaija valószínűvé tenni, hogy Roux simulálta a fájdalmakat, a sebeket, hogy tőle, a gazdagtól, nagyobb összeget csikarjon ki. Ezt a sok különböző rendszert azzal tetőzi be, hogy alibi-t akar igazolni, a mi még épenséggel nem sikerül. Összegezve a mondottakat, ha az indító ok nem is elég komoly a bún irtóztató voltához mérten, nem kell elfelejteni, hogy Armand-nál az ily fajta tettek hagyományosak. Több ízben fordult elő nála a brutalitásnak oly hallatlan mérve, minden igaz ok nélkül, hogy azok következményeit csak nagy áldozatok árán sikerült enyhíteni. Bárminők legyenek is egyébként a gonosz indulatok, melyek Armand-ot a neki imputált bűnre indították, a bűn meg van, kétségtelen s minden körülmény logicailag bizonyítja létezését. A gyilkos zsebkendője, a melylyel áldozata lábai össze voltak kötözve; a kötelek, a melyekkel Roux Móricz karjai össze voltak kötözve s a melyek szakasztott olyanok voltak, a minők Armand birtokában találtattak; végre a hideg kegyetlenség, a melynek a vádlott tanújeleit adta, bűnös akaratának makacssága, a ritka gondosság, a melylyel palástolni akarta tettét s a perfidia, a melylyel lehetetlenné igyekezett tenni minden segélyt, mindez bizonyítja a vádlott bűnösségét, előre megfontolt szándékát, a mely kizár minden enyhítő körülményt. 31
