Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 3. kötet (28-33. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 3. (Budapest, 1887)
Galamb István: Az örökség birtokbavételének főelve a magánjogi törvénytervezetben [31., 1886]
21 lett volna az egyidejűleg életbeléptetendő örökösödési eljárás tervezetét legalább körvonalaiban megismertetni, mivel ez csakugyan szoros összefüggésben van az öröklési joggal, sokkal szorosabb összefüggésben, mint a családjog, melynek már előzőleg az elvi discussióba belevonása elhatároztatott, s ez által a vita a helyes iránytól a sokkal közelibb érdekű tárgytól eltereltetett. Az alkotandó örökösödési eljárás irányára nézve az elvi kérdés vitatásánál egyedül azon kijelentés tétetett, hogy a hagyatéki eljárás nem szándékoltatik a kötelező hatósági beavatkozásra alapíttani. Ezen közkívánatnak megfelelő kijelentés is illusoriussá vált a tervezet 386. §-a szerint megállapított örökösödési bizonyítványok rendszere által, mert a hagyatéki bíróságnak előző írásbeli vagy szóbeli eljárás nélkül örökösödési bizonyítvány kiadása nem áll módjádan s így a hagyatéki eljárás kötelező volta az elvi kijelentés daczára, az irányadó anyagi jogban már megállapíttatott. Egy szóval az aditió hsereditatis elvének hátrányos következményeit a legjobb szándék mellett sem lehet elkerülni, s ez érdekből az ipso jure öröklési elv részére tett minden engedmény az ellentétes főelv mellett csak a bonyodalmak fokozását eredményezi. A szaktanácskozmány tehát, melynek vitája kezdetben a részletek tárgyalásánál nagy hullámokat vert, később az örökség birtokbavétele körűii főelvnél szűk mederbe szőrűit, s egyáltalában nem volt képes felszínre hozni semmi újat, mi által a tervezet életrevalósága és az ellene felmerült aggodalmak alaptalansága bizonyíttatnék, vagy az örökség birtokbavétele körül hatályban levő ipso jure főelvnek mellőzése indokol- tatnék. És mindezek daczára a szaktanácskozmányban a tárgyalás jelzett módja által előnyben állott tervezeti elv fogadtatott el • de mivel ez elv elfogadása is az időkori hírlapok közlése szerint csekély szavazattöbbséggel történt, a nagyfontosságú kérdést véglegesen megoldottnak nem tekinthetjük, s az előadottak folytán indokolt kivánalom az, hogy a törvénytervezetnek az örökség megszerzését szabályozó főelve, melynek összes indokai tarthatlanok, s nem a tényleges viszonyokon alapúló szükségszerűségnek, hanem m
