Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 3. kötet (28-33. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 3. (Budapest, 1887)
Balogh Jenő: A Delictum Collectivum és a szokásszerű és üzletszerű bűncselekmények tana [30., 1886]
65 momentum minden egyes bűncselekménynél önállóan íen- forog : akkor több cselekmény szerintünk soha sem egyesíthető. Ha az alanyi momentum : az elhatározás egysége több bűncselekménynyel közös, akkor ezek bizonyos föltételek mellett eyy folytatólagos delictumot képezhetnek. De mivel a delictum collecti- vumnál az elhatározás egységéről szó sincs, szerintünk az itt feníorgó több cselekmény egyesítésére sincs semmi elvi alap. De nem menti ki a delictum collectivum elvi tarthatlan- ságát az a Binding által fölhozott gyakorlati érv sem, hogy mivel azon egyén, kinél a bűnös hajlam kifejlődött, rendesen sokkal több bűncselekményt követ el, mint a mennyi bírói tudomásra jut, ennélfogva jóval practicusabb büntetését nem az egyes bűncselekményre, hanem egész bűnös magatartására alapítani. Ez az érv leplezett pryesumtión alapszik, mely — szerintünk — határozottan elvetendő. ítészünkről azt hiszszük, hogy a büntető bírónak soha sem szabad a tettest más cselekményért büntetni, mint a melynek fenforgásáról teljes meggyőződést szerzett, a melyet bebizonyítottnak lát; puszta vélelemre, bizonytalan gyanúra elitélést alapítani tökéletesen helytelen. S ha a biró csak azért bünteti a tettest súlyosabban, mert azt hiszi, azt véli, hogy ez még más bűncselekményeket is elkövetett : úgy határozottan igazságtalanul jár el. De ezen állítólagos czélszerűségi szempontnak ellene szól azon kétségtelen tény is, hogy alig ismerünk fogalmat, mely a praxisban több nehézséget okozna, mint épen a delictum collectivum. A vele összefüggő számos vitakérdés mindegyike óriási controversiákra ad alkalmat, melyeknek mind elejét veszszük azon helyes nézet elfogadása által, hogy az egész fogalom a büntetőtörvényből teljesen kihagyandó. E mellett szól még azon érv, hogy a több nem tiltott cselekménynek egy büntetendővé való öszzefoglalása nemcsak illogicus, de igazságtalan is. Lehet, hogy egyesek azon hiszem- ben, hogy az illető cselekmény nem büntetendő, többször elkövetik azt s egyszer csak előáll a büntető biró és declarálja, hogy a cselekmény összefoglalás esetén büntetendő. Ezen eljárásra helyesen mondja Bauter (id. m. I. köt. 230. 1.), hogy «ha az állam eltűri, miszerint polgárai többször i«
