Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 3. kötet (28-33. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 3. (Budapest, 1887)
Balogh Jenő: A Delictum Collectivum és a szokásszerű és üzletszerű bűncselekmények tana [30., 1886]
59 Arra a kérdésre, hogy jelenlegi büntetőjogunk ismeri-e a szokásszerűség fogalmát ? — nem nehéz a felelet. A magyar büntetőtörvény egyetlen szakaszában sem emliti föl a szokás- szerüseget s az indokolás szinten teljesen hallgat róla. Ugyanezt mondhatjuk egyéb törvényeinkről is. A kivéteIFcsüpÉrr“ary?№rtro.«’ rendőrségről szóló 1881 : XXI. t.-cz. kepezi, melynek 21. §. elrendeli: «házkutatás és személymotozást bírói fölhívás nélkül csak az esetben foganatosíthat a fővárosi rendőrség, ha veszély van késedelemben, vagy ha oly mint szokásos tolvaj orgazdákra vonatkozó őfol intézkedését illeti, úgy azt kifogásolnunk kell, mert büntető- törvényünk az orgazdaságnál nem a szokásszerűséget, hanem az üzletszerűséget állítja föl minősítő körülmény gyanánt, a jelen a törvénynek tehát, mint későbbinek annál inkább kellett volna ragaszkodni a törvényhozás által már előbb elfogadott műszóhoz, miután — legalább nézetünk szerint --- itt a «szokásszerű» megjelöléssel ugyanazt akarja kifejezni, a mit büntetőtörvényünk az «üzletszerű» orgazdaság alatt ért. A lopásnál — mint fennebb kiemeltük — törvényünk ugyan sem a szokás-, sem az üzletszerűséget nem említi föl, mindamellett az «üzletszerű tolvajok» kifejezés itt is helyesebb lett volna, mert a törvény intézkedése leginkább azon zsebtolvajok és betörő tolvajok ellen irányúi, kik ezen bűncselekmények rendes elkövetését állandó keresetforrás gyanánt használják. • Azt hiszszük tehát, hogy a törvényhozásnak helyesebb lett volna e szakaszban is mellőzni a «szokásos» műszó használatát s helyette az «üzletszerű» kifejezést alkalmazni. De még ha ez nem történt is, annak, hogy a szokásszerűség ez egyetlen §-ban fölemlítettett, annál kevésbé tulajdoníthatunk nagyobb fontosságot, mert ez intézkedésnek tulaj dónk ép eni büntetőjogi jelentősége nincs, a mennyiben a §. nem valamely bűncselekményt statuál, hanem rendőri pneventiv intézkedésre ad jogot.72 Véleményünk tehát oda concludál, hogy sem büntetőtörvényünk, sem a büntetőjog körébe vágó intézkedéseket tartalmazó egyéb törvényeink a szokásszerűséget, mint büntetőjogi fogalmat nem ismerik, azt minősítő, büntetést fokozó körülmény gyanánt egyénről van szó, ki a rendőrség előtt, vagy orgazda ismeretes*. w>■fB] A mi mindenekelőtt e törvénynel/az 143
