Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 2. kötet (13-17. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 2. (Budapest, 1885)
Plósz Sándor: A polgári peres eljárás reformja [15., 1883]
A MAGYAR JOGÁSZEGYLET 1883. NOVEMBER 17-IKI TELJES-ÜLÉSE. Napirenden van dr. Plósz Sándor előadása a «polgári peres eljárás reformjáról» : Tisztelt Jogászegylet! A szóbeliség rendszerint tökéletesebb módja a biróság in- formácziójának, mint az írásbeliség. Ebben jóformán mindnyájan egyetértünk. De nem vagyunk egy nézeten a következő pontban. Némelyek azt hiszik, és ez nálunk nagyon divatos felfogás, hogy a szóbeliség czélja és főelőnye az, miszerint a biróság a felek között más módon már letárgyaltakról és általában a már egyébként relevans módon előállított peranyagról pl. tanúvallomásról, szakértői véleményről informáltassék. E nézeten van az előttem szólott tisztelt előadó urak közül egész határozottan Nagy úr is. Mások szerint és nézetem szerint is, a szóbeliségnek az ügyről kell a bírót informálni. Azok a referenst akarják a felek szóbeli előadásával helyettesíteni, mi a periratokat. A felfogás e különbözősége befolyással bír a szóbeliség megvalósításának mikéntjére is. Nevezetesen az egyik felfogás nem idegen a kötelező erejű periratoktól, míg a másik csak előkészítő iratokat ismerhet el. Szabadjon itt mindenekelőtt az alapfelfogás e különbözőségét nehány szóval megbeszélni. Ismeretesek azon ellenvetések, melyek az «átkos előadói rendszer» ellen felhozatnak. Joggal emelte ki Emmer tagtársunk, hogy az előadói rendszer a generalizáló kárhoztatást, melyben azt itt Nagy tagtársunk részesítette, nem érdemli meg. En megvallom, hogy nem tudom felfogni, mért legyen egy jó bírói előadás a kollégium informálására kevésbé alkalmas, mint az ügyvédi előadás. Csak jó legyen a bírói előadás. Ennek ga- rancziája, hogy az előadó ne mondjon véleményt s ne hozzon magával kész tervezetet, mely bírótársait a gondolkodástól в 1*
